A nemzetközi szállítmányozás területén szolgáltató cégeknek ugyanolyan komolyan kell venniük az Egyesült Királyságban a sofőrök vezetési óraszámára vonatkozó új szabályokat, mint maguknak a sofőröknek. A büntetési tételek ugyanis a – visszamenőlegesen kiszabott – helyszíni bírságtól akár a szállítmányozási engedély felfüggesztéséig is terjedhetnek.
Az Egyesült Királyságban 2018 márciusában bevezetett, a nemzetközi szállítmányozás területén tevékenykedő, valamint áru és személyszállítással foglalkozó profi sofőrökre vonatkozó szabályok megszegését akár ötven és háromszáz font közötti bírsággal is sújthatják, de egy-egy incidens a sofőrt alkalmazó cég engedélyébe is kerülhet – nem beszélve arról, hogy a cég hírnevén is komoly csorba esik. Az úgynevezett „drivers’ hours” jogszabály szerint egy sofőr egy nap nem tölthet kilenc óránál többet a volán mögött, ennek megszegése pedig szigorú szankciókat vonhat maga után.
A brit kormányügynökség, a DVSA (Driver and Vehicle Standards Agency) közlekedési hatósági feladatokat ellátó ellenőrei a jogszabályok értelmében jogosultak bármely szállítmányozó járművet megállítani a közutakon, és a vezetett óraszámokra vonatkozó előírások megszegése esetén akár az ellenőrzést megelőző 28 napban elkövetett valamennyi szabálysértést jogosultak szankcionálni. A helyszíni bírság ötventől háromszáz fontig terjedhet, azt azonban érdemes megfontolniuk a sofőröknek, hogy vitába szállnak-e a hatósági ellenőrökkel. (A visszamenőleges hatály miatt öt szabálysértés esetén akár 1500 fontra is emelkedhet a helyszínen kiszabott bírság.)
A szankcionálás elleni fellépést jócskán van idejük megfontolniuk a sofőröknek, erre ugyanis 28 nap áll rendelkezésükre. Úgy is dönthetnek, hogy elfogadják a helyszínen kiszabott bírságot, és a fuvarozás folyhat tovább a megszokott kerékvágásban, de természetesen fellebbezhetnek a pénzbüntetés ellen. Nem árt persze tudni, hogy ezzel komoly jogi procedúra veszi kezdetét, amelynek a vége az is lehet, hogy felfüggesztik a sofőrt alkalmazó vállalkozás működési engedélyét. A brit szabályozás szerint ugyanis mind a fuvarszervező, mind a szállítmányozó cég köteles naprakész és pontos nyilvántartást vezetni arról, hogy sofőrjeik naponta hány órát töltenek a volán mögött.
Az új jogszabály jelentősen kibővítette a DVSA szakembereinek hatáskörét. A közlekedési hatóság szakembereinek feladata annak ellenőrzése, hogy egy fuvarszervező, illetve szállítmányozó cég folyamatosan és hatékonyan kontrollálja a vezetési óraszámra vonatkozó szabályok betartását. Ezen szabályok megsértése pedig megkérdőjelezheti a fuvarszervező szakmai kompetenciáját. Éppen ezért a közúti ellenőrzések során kiszabott bírságokat a nemzetközi fuvarozó vállalkozások sem vehetik félvállról. A cégeknek meg kell követelniük sofőrjeiktől, hogy azonnal értesítsék őket egy-egy közúti bírság kiszabásáról, mégpedig az előtt, hogy az alkalmazott elfogadja a kiszabott büntetést.
Arra pedig, hogy a különböző szabályoknak valóban létjogosultsága van, az élet számos példát szolgáltat. A brit sajtó is beszámolt arról a 2016-os, Northampton közelében történt esetről, amikor egy földet szállító billenőkocsi hozzáért az elektromos légvezetékekhez, miközben lerakta szállítmányát. A biztonsági szabályok megsértéséért több mint ötszáz fontos bírságot szabtak ki, az incidens során szerencsére nem történt személyi sérülés.
A northamptoni eset is rávilágít arra, hogy a sofőrök sokszor több jogszabálynak és előírásnak kötelesek megfelelni egy időben. Azon kívül, hogy vonatkozik rájuk a 2018 tavaszán bevezetett szabályozás a maximum óraszámról, amit vezetéssel tölthetnek, az építkezési területen dolgozó fuvarozóknak a 2015-ben elfogadott munkabiztonsági szabályozásnak, a CDM-nek (Construction Design and Management Regulations) is kötelesek megfelelni. Bármilyen szabálysértésről legyen is szó, az esetről jelentést kap a közlekedés-felügyeletért felelős hivatal, az OTC (Office of Traffic Commissioner), a szabálysértések pedig a fuvarozó cégek engedélyére is hatással lehetnek. A northamptoni incidens során a fuvarozó azzal védekezett, hogy a légvezetékeket a föld alá kellett volna vezetni már az építkezés megkezdése előtt, végeredményben az igazából annyit érvényesíthetett, hogy a területen dolgozók számára jelzéseket kellett volna kihelyezni, amelyek a felhívják a figyelmet a levegőben húzódó kábelekre. Bár ebben a konkrét esetben a bírság mértéke akár vitatható is lehet, egyértelműen bizonyságot nyer, hogy a jogszabályok sokkal inkább a baleseti kockázatok tényét veszik figyelembe, mintsem az egyes esetek végkimenetelét.
Annak tényét pedig, hogy egy konkrét esetben történt-e személyi sérülés, vagy nem, ugyan a jogszabályok is nyitott kérdésként kezelik, az alapvető probléma mégis a kockázat, valamint a veszélyes helyzet kialakulásában, kialakításában rejlik. Az ezzel kapcsolatos, Nagy-Britanniában érvényes irányelvek nem csupán a kockáztatás tényét mérlegelik, a brit szabályozás a bírságok mértékét az érintett vállalat forgalmához, és nem annak profitjához arányosítják. Az arányosításnak nagy szerepe van, a fellebbviteli bíróságok az Egyesült Királyságban sokkal inkább azt tartják szem előtt, hogy az adott cég ki tudja-e fizetni a kiszabott bírságot. Ezzel együtt a vállalkozásoknak azt is tanúsítaniuk kell , hogy ismerik, illetve meg kívánnak felelni a munkabiztonságra vonatkozó szabályozásnak.
Mindazonáltal, ha egy baleset, vagy más káreset történik, az érintett cégnek is érdemes jogi tanácsot kérnie. Már annak eldöntése sem egyszerű kérdés, hogy egy-egy ilyen esetben a felelősség egy adott személyt, vagy a vállalat egészét terheli-e. A megfelelő jogi felkészültség pedig a szolgáltatások fenntartását, vagy akár a cégvezetők személyes szabadságát is döntően befolyásolhatja.
Az Europa-Road Kft. munkatársai felkészültek minden esetre, ami a nemzetközi szállítmányozás során előfordulhat!