Szakértő: nem tudni, mikorra zárulhat le az Egyesült Államok és Kuba közeledése

Nem valószínű, hogy az Egyesült Államok egyhamar feloldaná a Kuba elleni szankciókat, a közeledés még évekig eltarthat, és nem tudni, mikorra fejeződhet be a folyamat – mondta Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Az elemző kifejtette: a republikánus pártban viszonylagos egyetértés tapasztalható abban, hogy a mostani amerikai-kubai megállapodás nem jó, és – az iráni atomalkuhoz hasonlóan – mindenféleképpen szeretnék valahogyan visszafordítani. Barack Obama amerikai elnöknek ez azért kellemetlen, mert a gazdasági szankciók feloldásához mindenképpen kell a kongresszus jóváhagyása, márpedig ott is republikánus többség van – mutatott rá. Hozzátette: tehát a jelenlegi amerikai belpolitikai helyzetben nem valószínű, hogy a szankciókat egyhamar feloldanák.
A kutató arra is kitért, hogy Kuba 300 milliárd dolláros igényt jelentett be, amely szerintük az elmúlt ötven évben a szankciók okozta károkat fedezné, de ezt nyilvánvalóan nem fogják megkapni. Továbbra is jelentős pontja a kétoldalú kapcsolatoknak a guantánamói támaszpont kérdése, valamint a kubai demokratikus ellenzék ügye.
Ugrósdy Márton szerint azoknak a kubai ellenzékieknek a sorsa, akik jelenleg is börtönben vannak, meglehetősen fájó kérdése a két ország kapcsolatainak. Hogy velük mi lesz, hogyan sikerül rendezni a helyzetüket, és az Egyesült Államok mennyire akar nyomást gyakorolni Kubára ebben az ügyben, a még hátralévő, több évig tartó tárgyalások egyik fontos témája – magyarázta.
Közölte: az Egyesült Államok egészen a legutóbbi időkig sok energiát fektetett abba, hogy propaganda tevékenységgel, rádióadásokkal, az ellenzék támogatásával megpróbálja a Castro-rendszert megtörni, és kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik évtizedeken át Washington támogatásával a rezsim megdöntéséért küzdöttek.
A szakértő elmondta: az amerikaiak többsége a közeledést Kubához nem nagyhatalmi gyengeségnek, hanem új kezdetnek, új lehetőségnek tekinti.
Végül Ugrósdy Márton közölte: mindkét ország szerint még évekig tart a tárgyalássorozat, sok nehéz kérdést kell megvitatniuk, ezért még korai lenne arról beszélni, hogy mikorra zárulhat le a folyamat.
John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken Havannában, amikor az Egyesült Államok nagykövetségének épületénél ünnepélyesen felvonták az amerikai zászlót, azt mondta: az Egyesült Államoknak és Kubának véget kell vetnie egymás „kölcsönös elszigetelésének”, a normalizált kapcsolatok megkönnyítik a párbeszédet.
A havannai amerikai érdekképviselet, amely 1977 óta a svájci nagykövetség részeként működött, július 20-án nyerte vissza nagykövetségi rangját. Ugyanazon a napon, mint Kuba washingtoni diplomáciai missziója, amelynél már akkor felvonták a kubai lobogót.(MTI)