Skót népszavazás: Ellentmondó számítások a skót függetlenség pénzügyi következményeiről

Egymásnak gyökeresen ellentmondó számításokat tett közzé szerdán a skót és a brit kormány arról, hogy Skócia a függetlenné válással vagy a brit unióban maradva járna-e jobban pénzügyileg.

A skót kormány által Edinburghban ismertetett tanulmány – amely a független Skócia gazdasági és költségvetési kilátásait vázolja fel – arra a következtetésre jut, hogy ha Skócia elszakad Nagy-Britanniától, az a 2029-2030-as pénzügyi évre 5 milliárd font nettó GDP-pluszt eredményezhet, vagyis az ötmilliós lakosságot figyelembe véve fejenként átlagosan ezer font (375 ezer forint) többlet lenne várható a skót hazai össztermékben.
A szinte ezzel egy időben Londonban közzétett brit kormányjelentés viszont úgy számol, hogy ha Skócia a brit unió tagja marad, annak “osztaléka” fejenként 1400 font (több mint félmillió forint) lenne.
Alex Salmond skót miniszterelnök, a Skóciát 2011 óta parlamenti többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője két éve hirdette meg hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben népszavazást tart függetlenségéről. A referendumot a skót kormány szeptember 18-ára írta ki. A népszavazáson egyetlen kérdésre kell majd válaszolni, amely úgy szól, hogy Skócia független ország legyen-e.
Salmond a függetlenség anyagi előnyeiről készített tanulmány szerdai közzététele után a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: Skócia “a világ egyik leggazdagabb országa”, de szüksége van a függetlenségre annak érdekében, hogy gazdasági lehetőségeit teljes mértékben ki tudja használni.
Danny Alexander brit pénzügyminiszter-helyettes – aki egyébként maga is skót – mindazonáltal “hamis bónuszígérettel” vádolta a skót kormányt. Alexander kijelentette: Salmond és kormánya “kétségbeesett erőfeszítésekkel” igyekszik elterelni a figyelmet arról a tényről, hogy függetlenné válása esetén Skócia nem férne hozzá ugyanazokhoz az anyagi erőforrásokhoz, mint Nagy-Britannia tagjaként.
A várható pénzügyi következmények megítélését mindazonáltal nehezíti az a vita is, amely arról szól, hogy elszakadása esetén Skócia egyáltalán megtarthatná-e a fontot fizetőeszközéül.
A brit kormány az utóbbi hetekben több egyértelmű nyilatkozatban kizárta ennek lehetőségét. George Osborne brit pénzügyminiszter nemrégiben úgy fogalmazott, hogy a brit font “nem CD-kollekció, amelyen szakítás után osztozkodni lehet”.
A kérdés horderejét illusztrálta, hogy néhány hete a Bank of England belpolitikai kérdésekben egyébként semlegességre kötelezett kormányzója is megszólalt az ügyben, a függetlenség pénzügyi következményeinek óvatos megfontolására intve Skóciát.
A kanadai Mark Carney, aki tavaly nyár óta áll a brit jegybank élén, egy edinburghi üzleti rendezvényen felszólalva hangsúlyozta, hogy ha Skócia függetlenné válik, de meg akarja tartani a fontot, akkor – okulva az euróövezeti problémákból is – e fontunió fenntarthatóságához és sikerességéhez szükség lenne a frissen elnyert skót szuverenitás bizonyos mértékű feladására.(MTI)

Scroll To Top