Nem tartják Peking számára aggasztó fejleménynek kínai megfigyelők a múlt hétvégi amerikai-japán védelmi- és külügyminiszteri találkozót, sem az azon történt megállapodásokat – derül ki hétfői kínai médiajelentésekből, kommentárokból.
Oroszország és Vlagymir Putyin elnök nagyobb beleszólást kíván az ázsiai-csendes-óceáni térség ügyeibe, s látványosabb jelenlétre készül – vélik kínai kutatók. Hozzáteszik: Moszkva gyanakvással figyeli, hogy az Egyesült Államok az észak-japán Aomori prefektúrában már meglévő AN/TPY-2 mobil radar mellé egy rakétavédelmi rendszer újabb elemeként a szigetország középső részén lévő kiogamiszaki légi bázist is ezzel a technikával szerelik fel.
A China Daily című lapban közölt összeállításban idézik Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, aki kijelentette, hogy a 2+2 felállású védelmi és külügyi találkozó nem jelent beavatkozási szándékot Japán és az Egyesült Államok kapcsolatába, s ezzel egy időben Moszkva reméli, hogy Washington és Tokió viszonya sem jelent problémát Oroszország számára.
Lü Jan-tung, a kínai társadalomtudományi akadémia japán diplomáciával foglalkozó szakértője szerint Moszkva úgy véli, a térségben destabilizáló tényezők sorát idézte elő az amerikai-japán szövetség és Washington új regionális stratégiája. Lavrov azt is hangoztatta a japán fővárosban, hogy az „oszthatatlan biztonság elve” máig nem vált gyakorlattá, s utalt az Egyesült Államoknak a globális rakétavédelmi rendszer kiépítését célzó tervére.
A második világháború vége óta fennálló orosz-japán területi vitával kapcsolatban egy másik kutató, Feng Jü-csün megjegyezte: bár a vitákról miniszter-helyettesi szinten hamarosan tárgyalások kezdődnek, bizonyosra vehető, hogy Moszva nem fog engedni az álláspontjából. Oroszország befektetéseket szeretne Japántól a távol-keleti országrész fejlesztésére, de elutasította Tokió szándékát arra, hogy a gazdasági együttműködést összekössék a területi kérdések ügyével.
A kínai lap kitér arra is, hogy a japán média az orosz diplomatákkal folytatott tárgyalásokat megelőzően azt sejtette, Moszkva és Tokió közeledése mögött szándékként mindkét részről ott van Kína növekvő tengeri térnyerésének ellensúlyozása. Ugyanakkor emlékeztet Igor Morgulov orosz külügyminiszter-helyettes napokkal korábbi nyilatkozatára, amelyben visszautasította ezeket a feltételezéseket.
Csia Hsziu-tung, a nemzetközi tanulmányok kutatóintézetének vezető kutatója szerint pedig „szűklátókörűségre” utalna Tokió részéről, ha minden diplomáciai lépését „Kína feltartóztatásának” részeként állítaná be. „Ez nem egy +mindent vagy semmit+ játszma, s a kínai-orosz kapcsolatok nincsenek ellentmondásban a japán-orosz viszonnyal” – állapította meg Csia. Szerinte a világpolitika meghatározó szereplőjeként Oroszországnak is „megvannak a maga stratégiai érdekei és a diplomáciában a pragmatikus megfontolásai”.(MTI)