Orbán Viktor új védelmi vonalat tartalmazó vészforgatókönyvet javasol (2. rész)

Egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó vészforgatókönyv kidolgozását javasolta Orbán Viktor miniszterelnök a szombati bécsi migrációs csúcstalálkozón arra az esetre, ha bármilyen okból ellehetetlenülne az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás.

Egy másik kérdésre a miniszterelnök azt is mondta: a szolidaritás azt jelenti, hogy mindenki azzal járul hozzá a közös teherviseléshez, amivel tud. „Magyarország kvótával nem tud hozzájárulni, ezért (…) határőrizettel járul hozzá”, megvédve ezzel Ausztriát és Németországot is – jelentette ki.
„A hagyományos humanitárius eszközökkel kell átvészelni a telet” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mi várhat a Magyarország és Görögország között rekedt migránsokra a következő időszakban.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, hasonlót, mint Törökországgal. Indoklásul jelezte: Egyiptomban 5,5 millió migráns várakozik, így ha az EU nem köt megállapodást Egyiptommal, „akkor onnan meglepetés érhet bennünket”.
A kormányfő beszélt arról is, megérti, hogy Németország és Ausztria bajban van, miután több mint egymillió ember lépett a területükre illegálisan. De „nem tartom azt egy helyes gondolatnak, hogy úgy oldják meg ezt a problémát, hogy akkor mindenkinek adnak belőle” – fogalmazott, majd aláhúzta: ehelyett arra kellene erőfeszítéseket tenni, hogy ezeket az embereket „vigyük ki” az unió területéről. Ehhez azonban először ki kell jelölni azt a területet, ahol megvárhatják jogi eljárásuk lefolytatását – folytatta Orbán Viktor, aki Líbia partjait említette lehetséges helyszínként.
Ezért szorgalmazta Líbia stabilizálását és „egyben tartását” is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai ország tengerpartjánál azt a „gigantikus menekültvárost”, ahová vissza kell majd vinni az onnan Európába érkezett illegális bevándorlókat.
Líbia és Egyiptom kulcsországai lesznek a következő néhány év Európa-politikájának – jelentette ki a miniszterelnök.
Líbiáról többen is faggatták a kormányfőt, aki elmondta: bár Magyarország súlya nem hatalmazza fel arra, hogy „ilyen dimenziókban” gondolkodjon, de hajlandó lenne arra, hogy egy líbiai kormány létrehozatala nélkül is felügyelet alá vonhatnák a líbiai partszakasz egy részét, hogy ott ellássák az Európába tartó migránsokat.
Ha ezt nem vállalják – folytatta -, akkor el kell törölni a fegyverembargót, és kell egy líbiai kormány, amely rendelkezésre bocsát egy partszakaszt menekülttábor létrehozására, és megengedi, hogy Európából érkezett fegyveresek vegyék körbe ezt a tábort.
„A kvótánál ezek sokkal becsületesebb, egyszerűbb és az európai jogrendnek inkább megfelelő megoldások” – összegzett.
A tervezett EU-török vízummentességre kitérve azt mondta, a betarthatóságra vonatkozó kérdésekre ma még nincs válasz, bár a többség Bécsben optimista volt, „mindig vannak persze huhogók, ez esetben ez éppen én voltam”.
Az európai no-go zónákkal kapcsolatos vitára kérdésre úgy reagált: fel kell menni az internetre és el kell olvasni a turisztikai cégek ajánlásait arról, hogy hova „nem kellene” menni. Hozzátette, belátja, hogy ez kényelmetlen egy-egy országnak.
A tájékoztatón azt is kiemelte, hogy Christian Kern osztrák kancellár budapesti látogatása óta sikerült új fejezetet nyitni a magyar-osztrák kapcsolatokban, Ausztria valóban együttműködésre és a régi barátság helyreállítására törekszik Magyarországgal, és „ez a szándék a legkevésbé sem viszonzatlan”. „Mi mindig is azt tartottuk a világ helyes rendjének, ha (…) a sógorok jóban vannak egymással” – fogalmazott.
Orbán Viktor az európai politikai élet jelenlegi legfontosabb vitájának nevezte azt a két komoly gondolati iskola közötti szembenállást, amely eltérően képzeli el a modern világot. Az ezek egyikét valló vezetők szerint olyan nagymértékű, akár milliós nagyságrendű népvándorlás indult el, amely nem állítható meg, sőt az a jövő fejlődési iránya – mondta, hozzátéve, ők úgy gondolják: ha igaz, hogy a Föld egy globális falu, akkor lehet alvégről felvégre mozogni, miért kellene őket megállítani. „Mi szerintünk azonban nem ilyen lesz, mi szerintünk mindenkinek – ahogy írva van – a saját fügefája alatt van a helye” – emelte ki a miniszterelnök aláhúzva, szerintük a Föld továbbra is országok és nemzetek között lesz felosztva, „mindenkinek azért a földdarabért van felelőssége, ahova született”, és „nem lehet csak ki-be ugrálni egyik országból a másikba” és azt gondolni, hogy ez egy emberi jog.
A kormányfő beszélt arról is, hogy a „huszonegyedik század technikai korszakában bármennyi embert meg lehet állítani”. „Csak kellő óvatossággal, együttérzéssel és egyértelműséggel kell ezt tenni” – mondta, leszögezve, „senki nem akar háborút, áldozatokat”. Orbán Viktor szerint ilyen határvédelemre van példa az Egyesült Államokban, Spanyolországban vagy Izraelben.
További kérdésekre válaszolva a miniszterelnök kijelentette, Magyarország nem azért lépett be az unióba, hogy kilépjen, az EU legnagyobb támogatottságát pedig a sok vita ellenére is Magyarországon mérik. „Negyven év szovjet megszállás után könnyű hinni Európában” – fogalmazott.
Orbán Viktor végül kitért arra is, hogy az uniót nem az intézményei, hanem a meghatározó nemzetállamok fogják majd megreformálni, a változtatások tartalma pedig a nemzeti választásokon dől majd el.(MTI)