Orbán Viktor: A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve - Gazdasagportal.hu

Orbán Viktor: A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve

Orbán ViktorA rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve – jelentette ki a miniszterelnök a Kormányinfó keretében keretében tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország mégis rendkívüli teljesítményt nyújtott.
Az ország által nyújtott rendkívüli teljesítmények közé sorolta a tavaszi országgyűlési választást, az ország háborúból történő kimaradását, azt, hogy az ország a migrációval szemben “állta a sarat”, képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat és ugyancsak ide sorolta a munkaalapú társadalom megőrzését, az Európai Unióval történő megállapodást.
A kormányfő kiemelte, 2023-ban is az lesz a legfontosabb Magyarország számára, hogy kimaradjon a háborúból. A másik fontos cél, hogy kimaradjunk az európai recesszióból, tehát Magyarországon a gazdasági növekedés ne mínusz legyen, hanem plusz – fűzte hozzá a miniszterelnök.
Szavai szerint az egész európai kontinens és benne Magyarország egy új korszakba, a veszélyek korszakába lépett. Hozzátette: a nehéz években nyújtott teljesítményt mindig kétszeres súllyal értékelik.
A miniszterelnök – aki alkotmányos szokásnak nevezte az év végén vagy év elején tartott nemzetközi sajtótájékoztatót – a tavaszi országgyűlési választást úgy értékelte, a magyarok “nem kértek a külföldi beavatkozásból, nem kértek a dollárbaloldalból és nem hiszem, hogy ez egyhamar megváltozik Magyarországon”.
Hozzátette: a választás valódi szabadságharc volt, meg kellett védeni az ország függetlenségét és szuverenitását, mert a nemzetközi szereplők olyan súllyal vettek részt a magyar parlamenti választáson, mint korábban sohasem. Mintegy hárommilliárd forintnyi dollár állt szemben hárommillió szavazóval, és az utóbbiak győztek – mondta a kormányfő.
A kormányfő szerint a legfontosabbat hozták létre a magyar választók, egy stabil cselekvőképes és kiszámítható kormányzatot, és ez nehéz időben a legnagyobb érték.
Orbán Viktor kiemelte azt is, hogy folytatódik az 1990 óta tartó hagyomány, amely megkülönbözteti Magyarországot a többi európai államtól: Magyarországon kívül ugyanis nincs még egy olyan ország, ahol 1990 óta ne tartottak volna előre hozott választást.
Stabilitás és kiszámíthatóság szempontjából egész Magyarország az első helyen áll – mondta.
Szerinte felértékeli a választási teljesítményt, hogy a brüsszeli és a liberális világ baloldali kormányt akart.
Úgy látta, azért nem jöttek létre a szerződések az Európai Unióval már 2021 nyarán, holott már akkor meg lehetett volna kötni azokat, mert az EU kormányváltást akart, és nem akart a választások előtt pénzt adni. Megjegyezte, ugyanez a cél most Lengyelország esetében is, ahol ugyancsak baloldali kormányt szeretne látni Brüsszel.
A háborúból Magyarországnak mindenképpen ki kell maradnia – emelte ki Orbán Viktor. Részben azért kell kimaradnia Magyarországnak a háborúból, mert Ukrajnában sok magyar él, részben pedig azért, mert a háború mindig rossz, a háborúban emberek halnak meg, és több száz magyar is meghalt már, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a szomszédunkban zajló háborúnak eddig csak vesztesei vannak. Vesztes a két egymással szemben álló fél és az európai gazdaság is.
Súlyos gazdasági veszteséget szenvedünk el, szankciós felárakat fizetünk – jelezte a kormányfő. Hozzátette: a 2023-as év szinte minden európai ország számára azt a kihívást hozza, hogy el tudja-e kerülni a gazdasági visszaesést illetve a recessziót, amely egyenesen a háborúból, valamint a háborúban való európai részvételből fakad, amit szankcióknak neveznek.
Úgy fogalmazott: a magyar felfogás szerint ha el akarod kerülni, hogy részt vegyél egy háborúban, akkor ne engedd, hogy belesodorjanak. A miniszterelnök szerint azonban Európa nagy része már “benne van” a háborúban, belesodródott.
Aki fegyvert szállít, az benne van a háborúban legalább bokáig, aki az egyik hadviselő fél katonáit kiképzi, az benne van térdig, aki még műveleti, irányítási képzést is ad, az benne van kötésig a háborúban – mondta.
Ha pedig az egyik hadviselő felet teljes egészében finanszírozza, most már nemcsak a hadi kiadásokat, hanem az állam működését is, mint ahogy az EU teszi 18 milliárd euró erejéig, az szügyig van benne a háborúban. Orbán Viktor reményeit fejezte ki, hogy nem keveredik bele Európa “nyakig a háborúba”.
Közölte: Magyarország a nagy nemzetközi nyomás ellenére is fenn tudta tartani azt az álláspontját, hogy azonnali tűzszünetre, azonnali béketárgyalásokra és békére van szükség.
Mindemellett Magyarország teljesítette azt az emberiességi és keresztényi kötelességet, hogy a bajbajutottakon segíteni kell, és az ország legnagyobb humanitárius akcióját indították meg a háború kitörésekor, hogy segítsenek az Ukránoknak – fejtette ki.
A migráció feltartóztatását és a rezsivédelem fenntartását is az idei év sikerei között említette Orbán Viktor. Mint mondta, az egyetlen európai ország vagyunk, amelyet egyszerre két irányból ér migrációs nyomás, hiszen a déli irány mellett Ukrajna felől milliós menekültáradat jelent meg.
Orbán Viktor fantasztikus eredménynek nevezte, hogy idén negyedmilliónál több illegális határátlépési kísérletet sikerült megakadályozni.
Sikerként szólt arról is, hogy Magyarország képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat, utalva arra, hogy ugyanazért a mennyiségért a tavalyi 7 helyett 17 milliárd eurót kellett fizetnie. Hangsúlyozta: úgy teremtette elő ezt az összeget az ország, hogy a rezsivédelmi rendszer lényegét meg tudta őrizni, és ez 2023-ra is megoldott.

Sikerült megőrizni a munkaalapú társadalmat, soha nem dolgoztak még annyian Magyarországon, mint ebben az évben – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt mondta, harmincéves csúcson van a foglalkoztatás, az emberek 74,6 százaléka dolgozik.
Bár 2022 választási év volt, mégis sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt, ami nagyon ritka az európai politikában, de Magyarországon nem példátlan, 2018-ban is így történt. Közben visszakapták az idősek a 13. havi nyugdíjat, a családosok adójuk tekintélyes részét, és bevezették a 25 év alattiak adómentességét – idézte fel.
A miniszterelnök rendkívüli teljesítmények tartja azt is, hogy a liberális világban uralkodó “hungarofóbiát” leküzdve sikerült az EU-val megállapodni. Azt mondta, reményei szerint az erről szóló megállapodásokat a következő egy-két napban alá is írják.
Orbán Viktor a 2023-as év céljairól szólva kijelentette: védekezni fogunk, de a nagy céljainkat nem adjuk fel.
Közölte, a kormány szeretné elérni, hogy a következő év végére egy számjegyűre zsugorodjon az infláció. A szerdai kormányülésen pedig várhatóan dönteni fog a kabinet arról, hogy a fiataloknak 25 éves korig járó adómentességet a gyermeket vállaló nők esetében 30 évre emeljék – mondta.
“Szuverenitás, szabadság, teljes foglalkoztatás és a családok támogatása. Ezeket a nagy célokat 2023-ban a várható nehéz körülmények közepette sem akarjuk föladni” – fogalmazott Orbán Viktor.
Az Európai Parlamentet (EP) érintő korrupciós botrányról kérdésre azt mondta, Magyarország is része az EU-nak, ezért nem tekinthet kívülállóként a dologra. Szerencsére magyarokat nem érint az ügy, de rossz hír ez az EU minden tagállamnak – közölte.
Elmondta, vannak vitáik az európai intézményekkel, amelyeket szeretnének is átalakítani, de az, hogy elveszítik a szavahihetőségüket, rombolja annak a közösségnek az erejét, amelyhez Magyarország is tartozik.
Szerinte az ügy igazolja a magyar parlamentnek az EU jövőjével kapcsolatban hozott döntését, miszerint az EP-t a jelenlegi formájában fel kell számolni és az EP-nek a nemzeti parlamentekből delegált képviselőkből kell állnia. Ezt a véleményt Orbán Viktor azzal indokolta, hogy a nemzeti parlamentekben sokkal erőteljesebb ellenőrzési rendszerek működnek a képviselők irányába. Utalt arra is, hogy korábban már volt arra példa, hogy a nemzeti parlamentek delegálták az EP tagjait, érdemes lenne ehhez visszatérni.
A mocsarasodás ellen egyetlen orvosság van, a mocsarat le kell csapolni – összegezte politikai álláspontját.
Nem lehet azt mondani, hogy a törvénytelenül elfogadott pénzek gyakorlata és az ezért nyújtott politikai ellenszolgáltatás kizárólag a politikai spektrum baloldalán létezik – utalt arra, hogy az európai parlamenti korrupciós botrányban egyre több a néppárti politikus is. Hozzátette, ez egy olyan veszély, amely mindenhol fenyegeti mindenhol a demokratikus politikát, és amivel szemben védekezni kell. A kérdés az, hogy miután mindenki tudja Brüsszelben, hogy ez nem most kezdődött, miért nem működtek védelmi mechanizmusok – jegyezte meg.
Azzal kapcsolatban, hogy az oktatás területe a Belügyminisztériumhoz tartozik, Orbán Viktor kifejtette: a vezetőnek a vezetéshez kell érteni, a szakmai kérdésekben pedig a szakemberekre támaszkodhat, a tudást kell megfelelő szervezeti formában integrálnia az általa vezetett területre. A kormány szándéka az volt, hogy az oktatás területén felmerülő anyagi természetű követelésekről a szakszervezetekkel, a szakmai kérdésekről pedig a pedagóguskarral kívánt egyeztetni – ismertette a miniszterelnök.
Megjegyezte, 2007-ben a Fidesz országgyűlési képviselői a Kossuth téren a szabadságjogokat és a gyülekezési törvényt nyilvánvalóan megsértő “rendőri kormányzat” ellen tiltakozva bontották el a kordonokat.
A pedagógusok tiltakozásával kapcsolatban közölte: minden állami alkalmazottnak megvannak a tiltakozás törvényes formái és azokat kell betartani, különben olyanoknak okoznak kárt, akik nem érdemlik meg azt. Az állami szektorban kétszeresen is fontos, hogy ne politikai szempontból induljunk ki, hanem kizárólag a jogot figyeljük – hívta fel a figyelmet.
A közoktatás állapotáról szólva Orbán Viktor azt mondta: ez ügyben jó, ha a miniszterelnök a saját ítélete helyett az érintettekre hallgat – ezt a szülők, a diákok és a tanárok tudják jól megfogalmazni -, valamint az is fontos, hogy milyen tudással érkeznek a fiatalok az első munkahelyükre.
Arról is beszélt: a magyar fiatalok fizikai és lelki egészsége a legfontosabb kérdés, az iskolai testnevelésről és a hittanoktatásról hoztak is döntéseket.
Orbán Viktor jelezte: a pedagógusok oldalán áll a béremelés kérdésében, majd felidézte: amikor 2010 után “először sikerült a pénzügyi válság áradatából kiemelni a fejünket”, ez a terület volt az első, ahol az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások nyomán megalkották az életpályamodellt.
Hozzátette, van a rendszerben egy szinte elfogadhatatlanul alacsony kezdőbéreket jelentő belső aránytalanság, itt “jelentősebb mértékű emelés szükséges”.
(MTI)

Scroll To Top