Olajár csökkenés – ezeknek az országoknak nem jött be

Az olaj ára az elmúlt napokban kissé emelkedett, hisz Szaud-Arábia és Irán szinte a háború közelében van a siíta vallási vezető kivégzése miatt. Azonban, gazdasági szakértők szerint az olaj ára történelmi negatív rekordját hosszabb távon is őrizni fogja és nem igazán fog elmozdulni a 38-40 dolláros hordónkénti ártól.

Azonban a fekete arany árának ilyen mértékű mélyrepülése egyes országok számára igen nagy problémákat okoz, egyes esetekben az államcsőd szélére sodorva ezeket. Más országokkal ellentétben számukra az lenne megfelelő, ha az olaj ára elérné a 96 dollár hordonkénti árat, azonban ez az álom jelen pillanatban elérhetetlennek tűnik. Nem csoda tehát, hogy a Bank of America Merrill Lynch szakértői azt állapították meg, hogy: „egyes országoknak komoly problémákkal kell megküzdeniük”. Azonban melyek is ezek az országok, nézzük meg közelebbről.

Venezuela

Itt a baloldali elnök, Nicolas Maduro már egy éve kijelentette, hogy: „az USA az olaj árának manipulálásával térdre szeretné kényszeríteni az országot”, és egyenesen olajháborúról beszélt. Ekkor az olaj ára még 50 dollár körül mozgott, azonban mint tudjuk, a helyzet ma már még kedvezőtlenebb a latin-amerikai ország számára.

Ezért nem csoda, hogy gazdasági szakértők már hónapok óta Venezuela csődjét várják, hisz itt az infláció az elmúlt évben szinte 150 százalékos növekedést mutatott. A gazdasági problémák várhatóak voltak, hisz az ország exportjövedelmének 95 százaléka és az államháztartás mintegy egy harmada függ a fekete aranytól.

A gazdasági hanyatlásnak természetesen politikai következményei is vannak, hisz Maduro elnök a tavalyi decemberi választások alkalmával elvesztette többségi támogatását a parlamentben.

Szaud-Arábia

Az arab ország a napokban jelentette be, hogy az olaj árának csökkenése miatt hatalmas, mintegy 90 milliárd eurós űr keletkezett költségvetésében, így ennek ellensúlyozására a riadi vezetés kénytelen megszorító intézkedéseket bevezetni. A kormány ennek értelmében csökkenti a víz, az elektromos áram, valamint a kőolajtermékek állami szubvencióját. Emellett növeli az üdítőitalok, valamint a dohánytermékek adóját, sőt mi több – ami eddig talán elképzelhetetlennek tűnt – a kőolaj-nagyhatalom egyes esetekben a benzin árát is mintegy 50 százalékkal megemeli.

Ebben az esetben a megszorító intézkedések szinte törvényszerűen megjelentek, hisz Szaud-Arábia bevételi forrásait mintegy 80 százalékban a kőolajexport adja, és ellentétben más arab országokkal – mint például Katar vagy Kuwait – az ország nem rendelkezik más jellegű pénzügyi tartalékokkal.

Nigéria

Hasonlóan rossz helyzetben van Nigéria is, hisz itt az ország exportbevételének szinte teljességét, mintegy 90 százalékát és az állam bevételeinek 75 százalékát az olajexport adja.

Így, mint Venezuela esetében, a gazdasági szakemberek itt is államcsődtől tartanak. Venezuela esetében az államcsőd valószínűségét az elkövetkező 5 évben 90 százalékra teszik, azonban az afrikai ország esetében is jelentős a kockázat: itt az esély több mint 30 százalék. A helyzet olyannyira súlyos, hogy az ország egyes részein az állami alkalmazottak immáron több hónapja nem kaptak fizetést.

Oroszország

Az ország kevésbé függ az olaj- és gázexporttól, hisz bevételeinek csupán 50 százaléka függ ezektől. Azonban az érvágás jelentős és a helyzet még inkább bonyolultnak tűnik akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy az ország geopolitikai jelentősége és katonai ereje is hatalmas. Nem csoda tehát, hogy a kőolajszármazékok árának csökkenése és az országgal szemben alkalmazott gazdasági szankciók eggyüttes hatásaként az orosz gazdaság hanyatlóban van: a buttó nemzeti összetermelés jelentősen, mintegy 3,8 százalékkal esett a 2015-ös évben. A 2016-os évben a szakértők további – 0,6 százalékos csökkenéssel számolnak.

Irak

Irak esetében is jelentős érvágást jelent az olaj árának mélyrepülése. Gazdasági szakemberek szerint az ország abban az esetben lenne pénzügyileg stabil, ha az olaj ára elérné a 70 dolláros hordónkénti árat.
A negatív hatások természetesen itt is jelentkeznek, hisz az állami vezetők az infrastrukturális beruházásokon próbálnak spórolni. Azonban ez Irak esetében a 22-es csapdájának tűnik, hisz így az ország számára lehetetlenné válik az új olajmezők kiaknázása. Emellett az is igen nagy probléma, hogy az ország – kevésbé stabil pénzügyi helyzete miatt – azok ellen a terroristák ellen sem tudja igazán hatékonyan folytatni a harcot, akik az ország egy részét ellenőrzésük alatt tartják.
Forrás: http://hu.sofortgmbh.eu/