OGY – Krónika (költségvetés)

Környezetvédelmi kiadásokról, a fogyatékkal élők támogatásáról és a sportfinanszírozásról is szó volt a jövő évi költségvetés általános vitájában, az Országgyűlés pénteki ülésén.

Az MSZP a környezetvédelmi kiadásokat kevesli

Heringes Anita (MSZP) közölte, hogy a hulladéklerakási járulékból 9 milliárd forintos, a környezetvédelmi termékdíjból pedig több mint 63 milliárd forintos bevétellel számol a költségvetés. Bár ez utóbbit hulladékgazdálkodás támogatására kellene fordítani, mintegy 80 százalékát elnyeli a büdzsé – kifogásolta.
A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek most kevesebb forráshoz jutnak, mint 2010-ben – sérelmezte.

A Fidesz növelné a jelnyelvi tolmácsok támogatását

Tapolczai Gergely (Fidesz) elmondta: már kisebb szervezetek is jelen vannak a fogyatékosügyi tanácsban, akiket a képviselő szintén támogatásban részesítene. Ugyancsak növelné a jelnyelvi tolmácsok és a vakokat támogató szolgáltatások büdzséjét. A fogyatékkal élők sportjához is plusztámogatást kért a politikus.

A Jobbik a sportbüdzsét bírálta

Szilágyi György (Jobbik) szerint a sportforrások rossz helyre és rossz szisztéma szerint áramlanak. Kifogásolta, hogy a sport szakállamtitkárságot már minden döntési jogkörétől megfosztották, de anomáliákat tapasztalt a létesítményfejlesztés területén is. A labdarúgó stadionoknál szerinte nem sikerült eltalálni az arányokat, ezért újra kell gondolni a terveket.
Szerinte a kormány nem gondol bele a felépült tanuszodák és sportcsarnokok üzemeltetési költségeibe is, de bírálta azt is, hogy a teljes magyar sportra szánt mintegy 100 milliárd forint töredéke jut doppingellenes tevékenységre.
Saját példáját is említve arra kérte képviselőtársait, hogy nagyobb forrással támogassák a művi megtermékenyítést. Elmondta: egy beavatkozás mintegy egymillió forintba kerül az államnak, ugyanakkor önerőből a pároknak csaknem 400 ezer forintot kell még ehhez biztosítani, amit sokan nem képesek előteremteni.

A Fidesz prioritásként tekint az alapellátás megerősítésére

Molnár Ágnes (Fidesz) szerint népegészségügyi szemlélettel kell rendbe tenni az egészségügyet, az alapellátás megerősítése pedig prioritás. Felidézte, hogy jelentős előrelépések voltak e területen, 2010-hez képest 30 százalékkal több forrás jut a finanszírozásra és nőtt az ágazati dolgozók bére. Szólt a háziorvosi és ápolói pálya vonzóvá tételéről, jelezve: ha az alapellátás erősödik, az tehermentesíteni tudja a kórházakat, szakrendelőket.
A kormánypárti politikus méltatta, hogy a 2015-ös költségvetés biztosítja a gyógyszertámogatások rendszerének egyensúlyát, a kisforgalmú gyógyszertárak támogatása révén pedig a gyógyszer- és betegbiztonságot. Kiemelte: a finanszírozás megváltoztatása miatt a veszteséges gyógyszertárak száma harmadára apadt, a beszállítói tartozások nagyságrendje pedig 30 százalékkal csökkent.

Rákossy Balázs: a kormány folytatja az életpályamodellek kiterjesztését

Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági tárca tervezéskoordinációért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány 2015-ben folytatja a közszféra életpályamodelljeinek kiterjesztését. A fegyveres és rendvédelmi dolgozók illetménye 30 százalékkal, a pedagógusok bére pedig 10 százalékkal nő. Több lépcsőben emelik az egészségügyi béreket, a szociális ágazatban pedig továbbra is biztosított a bérpótlék – sorolta.

Varju László: a javaslat összességében elfogadhatatlan

Varju László független képviselő szerint a költségvetési javaslat összességében elfogadhatatlan, de két elemét támogathatónak tartja. Ezek egyike a Tapolczai Gergely által kért, a fogyatékkal élőket segítő javaslat, ezzel összefüggésben azonban felvetette, hogy honnan vonnának el forrást. Másik pontként a nemzetiségek ügyét említette, az ezzel kapcsolatos módosítókat a Demokratikus Koalíció politikusa támogatni fogja.

Német nemzetiségi szószóló: a nemzetiségi módosító érdemi javulást eredményezhet

Ritter Imre, a német nemzetiség szószólója arról beszélt, hogy 2002 óta lényegében nem emelkedett a nemzetiségek támogatása, forráshiányosak voltak a részükre nyíló pályázatok. Üdvözölte, hogy több nemzetiség rendszeres támogatáshoz jut, ugyanakkor indokoltnak tartotta, hogy ez mindenhol rendszerszerű legyen. A nemzetiségi önkormányzatokat alulfinanszírozottnak tartotta.
A szószóló arról is beszámolt, hogy elmozdulást jelenthet a nemzetiségek bizottsága által benyújtott módosító indítvány támogatása és méltatta, hogy a prioritásokról, részösszeg felosztásáról ők dönthettek. Pozitívumként értékelte, hogy a politika megértette: a nemzeti összetartozást itthon kell megalapozni a nemzetiségek felkarolásával, s ez hitelt ad a határon túli magyarokat érintő törekvéseknek is.

A Fidesz szerint a javaslat hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez

Becsó Zsolt (Fidesz) a munkahelyvédelmi akció folytatását üdvözölte, jelezve, hogy az 890 ezer ember foglalkoztatásához járult hozzá és jelentősen csökkentette a munkáltatók terheit. Jó iránynak tartotta a részmunkaidős adókedvezményt, a gyed extra folytatását, a második gyermekek megszületésének ösztönzését is, s kiemelt feladatnak tartotta az aktív korúak minél nagyobb arányban való munkajövedelemhez juttatását.
Azt is hangoztatta: kiemelt feladat a szakképzés erősítése, s álláspontja szerint a közfoglalkoztatás kiterjesztése még szélesebb rétegnek ad értékteremtő munkát.

A jövő évi költségvetés péntek délután folytatódó vitájában az egészségügyről, a szegénységről, a nyugdíjalapról és a családtámogatásokról is beszéltek a felszólalók.

Kormány: nő a foglalkoztatottság

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, az idei választások eredményei alapján a szavazók nem úgy gondolták, hogy az elmúlt négy év az elszegényítésről szólt volna. Kijelentette, hogy Magyarországon nő a foglalkoztatás és ha évről évre többen dolgoznak, akkor az elszegényedés csökkenni fog. Kérte az ellenzéki képviselőket, hogy amikor az egykulcsos adóról beszélnek, akkor tegyék hozzá, hogy az családi típusú adózás.

Fidesz: a szocialisták 2010 előtt az egészségügyben is károkat okoztak

Molnár Ágnes (Fidesz) azt mondta, hogy 2010 előtt a szocialista kormányok felelőtlen gazdálkodása az egészségügyben is súlyos károkat okozott.
Hangsúlyozta, hogy az egészségbiztosítási kassza hiányát a 2010-es 92 milliárd forintról 2013-ra közel nullára csökkentették, idén pedig – a szeptember végi adatok alapján – az egyenleg többletet mutat. Kiemelte, ezt úgy hajtották végre, hogy közel százezer dolgozó bérét emelték, bevezették a rezidensek ösztöndíjrendszerét, stabilizálták a gyógyszerellátást, 341 új mentőautót állítottak munkába, 300 milliárdért indítottak fejlesztéseket, jövőre pedig – 2010-hez képest – 30 százalékkal több pénz jut az alapellátásra.

MSZP: nőtt a lemaradás a régióhoz képest

Varga László (MSZP) azt mondta, hogy 2010 óta nőtt a lemaradás a régiós országokhoz képest, az egyensúlyjavulás pedig csak látszólagos. Hangsúlyozta, hogy nőtt a szegénység és a költségvetés alapján az várható, hogy az ötmilliót is megközelíti a létminimum alatt élők száma. A foglalkoztatási helyzet minimális javulást mutat és ezt a javulást a közmunkaprogram területén lehet tapasztalni.
A büdzsében csökkentik a szociális kiadásokat szolgáló tételeket, ami havonta több ezer forintot fog kivenni az emberek zsebéből – jelentette ki.

Fidesz: a nyugdíjasok erőtartalékot jelentenek

Kovács Sándor (Fidesz) kiemelte, hogy a kormánynak a nyugdíjasok nemcsak kiadást jelentenek, hanem olyan erőtartalékot, amelyre később is számíthatnak. A nyugdíjbiztosítási alap alkalmas arra, hogy biztosítsa a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető célkitűzéseit, a nyugdíjellátások értékállóságának megőrzését, valamint a nyugdíjrendszer működésének feltételeit – szögezte le.

Jobbik: a családtámogatások nem nőnek

Novák Előd (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a családtámogatások nem nőnek, hanem a legtöbb esetben kifejezetten csökkennek. A második gyermek után járó adókedvezmény megduplázását a kormánypártok „ismét lesöpörték” és a javaslat csak 2016-tól kezdi azt megvalósítani, apró lépésekben – bírált az ellenzéki képviselő.

Emmi: nem csökken a családi pótlék összege

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára arra mutatott rá, hogy az unióban a legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent a munkanélküliség. Nem csökken a családi pótlék összege, mindenki megkapja a juttatást jövőre is – jelentette ki. Az átlagjövedelmű, háromgyermekes családok jövőre már nem fizetnek közterhet, a bruttó és a nettó jövedelmük megegyezik – hangsúlyozta.

Fidesz: sikerágazat az önkormányzati szféra

Vigh László (Fidesz) az önkormányzati szférát sikerágazatnak nevezte. A költségvetés szerinte tisztességesen kezeli az óvodai ellátást, és támogatandónak tartotta, hogy a gyermekek hároméves koruktól ide járjanak.
A közös önkormányzati hivatalokkal kapcsolatban kijelentette: ezeknek nem volt negatív hatása a településekre.

Az LMP a szociális kiadásokat növelné

Szél Bernadett (LMP) szerint luxuskiadásokra van pénz a jövő évi büdzsében, de az „humán kötelezettségeket” nem teljesít.
Elmondta: segíteni kell a vállalkozóvá válást, különösen a kisgyermekes anyáknak, a többi között járulékkedvezménnyel. Gyermekszegénység ügyében az ország sereghajtó az unióban – jelentette ki -, a rászoruló gyermekek négyötöde nem részesül nyári szociális étkeztetésben, ezért az erre fordított keretet ötmilliárd forinttal növelné.
Bírálta, hogy a szociális ágazatban dolgozók bére 2008 óta nem emelkedett, annak ellenére, hogy a Fidesz 2010-es programjában szerepelt ez.

A Jobbik az uniós forrásokról is szólt

Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője az uniós forrásokról szólva azt mondta: tovább nőhet a centrum országok és a periférián lévők közötti különbség. Azt mondta: csak azért magasabb a mezőgazdaság támogatása, mert az elmúlt években az ország kedvezőtlen pozícióban volt ezen a téren.
Hozzátette: bár a büdzsé több mint 1200 milliárd forintnyi forrással számol, ennek nettó összege mintegy 1077 milliárd forint. A Jobbik fontosnak tartja ennek gondos felhasználását – jelentette ki – annál is inkább, mert a fejlesztések 90 százalékát ebből finanszírozza az állam.

Emmi: növelhető a nyári gyermekétkeztetésben részesülők száma

Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára Szél Bernadettnek válaszul azt mondta: jelenleg mintegy 120 ezer gyermek kap nyáron is meleg ételt szociális alapon, de számuk növelhető. Hozzátette: a hátrányos helyzetű térségek önkormányzatainak véleményét figyelembe véve írják ki jövőre az ehhez kapcsolódó pályázatokat.
A kormány tisztában van azzal, hogy a nemzetgazdaság „legalulbérezettebb” szektora a szociális szféra – ismerte el, hozzátéve: megkezdték munkájukat az életpálya-munkacsoportok a területen.
A fogyatékosügyi programról szólva közölte: elkészült az intézkedési terv, amelyhez valamennyi javaslatot szívesen fogadnak.

A gazdaságpolitika céljairól, a rendvédelmi dolgozók béremeléséről, az adótörvényekről, a szociális szféráról volt szó pénteken a 2015-ös központi költségvetés folytatódó általános vitájában az Országgyűlésben.

Fidesz: jövőre 2,6 százalékkal nőhet a háztartások fogyasztása

Gelencsér Attila (Fidesz) szerint a pedagógus-béremeléssel, valamint a jövő évi költségvetésben szereplő további életpályamodellel, a rezsicsökkentéssel, a foglalkoztatás bővülésével, vagy a banki elszámoltatással több pénz marad az embereknél, így jövőre 2,6 százalékkal nőhet a háztartások fogyasztása.
Beszélt arról is, hogy 2014 és 2020 között – a társfinanszírozással együtt – összesen 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelynek hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani. Célként jelölte meg, hogy a következő években a jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő ellátottak fokozatosan átkerüljenek a munkaerőpiacra, először várhatóan a közfoglalkoztatásba, majd az elsődleges munkaerőpiacra.

MSZP: címezzék meg a rendészeti szervek béremelésére fordítandó összeget

A hivatásosok életpályamodelljének bevezetéséről Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, a kormány írásba adta, hogy jövő év közepétől 30 százalékkal nőnek a hivatásosak bérei, de ennek forrását „nem címkézte fel” a költségvetésben. A béremelést egy majdnem 62 milliárd forintos céltartalékból biztosítják, abból, amelyből a központi költségvetési szerveknél tervezett tömeges kirúgások fedezete – fejtette ki. Jelezte, módosító indítványt nyújtottak be, hogy a rendészeti szervek béremelését fedező 44 milliárd forintot világosan különítsék el.
A szocialista politikus kitért arra is, hogy a rendészeti szerveknél nem csupán hivatásosak dolgoznak, hanem kormány- és köztisztviselők, és az ő bérüket is rendezni kellene.

KDNP: 2015-ben is folytatódik a növekedés

Firtl Mátyás (KDNP) értékelése szerint a makrogazdasági adatokat figyelembe véve 2015-ben is folytatódik a növekedés, jövőre 2,5 százalékkal nőhet a GDP. Hozzátette, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság csökkenő pályájának biztosítása mellett.
A költségvetésnek segítenie kell a családok megerősítését, a munkahelyteremtést és gazdaság növekedését – hangoztatta, megjegyezve: ezek egybeesnek a legalapvetőbb kereszténydemokrata eszmerendszerrel.

Jobbik: hol a szociális életpálya?

Vágó Sebestyén (Jobbik) kifogásolta, hogy a 2015-ös költségvetésben a szociális életpályának semmi jelét nem látják. Azzal sem értett egyet, hogy megvonások lesznek a gyermekvédelmi területen. Elmondta, módosító indítványt nyújtanak be, hogy 2015-ben – két évvel a tervezett bevezetés után – valóban elkezdhessék a szociális munkások tevékenységüket az iskolákban.
Felhívta a figyelmet, hogy a drogprobléma egyre nagyobb, és nem értik, miért nem emelkedik évek óta a drogprevencióra szánt összeg. Szintén szóvá tette, hogy csökken a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának és kereset-kiegészítésének a támogatása, valamint azt, hogy kevés a gyermekpszichiáter Magyarországon. Hozzátette: módosító indítványaikkal ezekre a problémákra kívánnak megoldást kínálni.

Rétvári: ágazati bérpótlékkal ismerik el a szociális területen dolgozókat

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a jobbikos képviselőnek válaszolva a szociális területen létező ágazati bérpótlékot jelölte meg, mint pluszmegbecsülést. Véleménye szerint ez érezhető mértékű összeg, de messze nem annyi, amennyit szeretnének adni.
Kiemelte még azt, hogy 2010-hez képest jövőre megduplázódik a gyermekétkeztetésre fordított összeg a költségvetésben.

Fidesz: a 2015-ös büdzsé az uniós források költségvetése

Hörcsik Richárd (Fidesz) a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusról azt mondta, hogy okulva a korábbi hibákból, a következő időszakban sokkal kevesebb, de koncentráltabb célokat tűznek ki, hogy azok valóban a reálgazdaság növekedést és a foglalkoztatás bővülését szolgálják. Ezért a 2015-ös büdzsét az uniós források költségvetésének nevezte a képviselő.
Értékelése szerint a korábbinál jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokra lehet számítani.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2015 az utolsó év, amikor a 2007-13-as költségvetési ciklus forrásait fel lehet használni, ha azokat nem tudják kifizetni, akkor elvesznek, 1400 milliárd forintnyi forrást kell eljuttatni a pályázókhoz. A cél az, hogy egyetlen cent se „guruljon vissza” Brüsszelbe – fogalmazott.

LMP: továbbélnek a megszorítások

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy az elmúlt években a kormány olyan költségvetéseket alkotott, amelyeket többször is módosítani kellett, vagyis az első hónapokban megbuktak, kiigazításokra volt szükség. Az elmúlt években durva megszorítások voltak, amelyek tovább élnek a jövő évi költségvetésben is – mondta.
Kudarcot vallott a kormány gazdaságpolitikája; 444 milliárd forintot hagytak a felső ötödnél, miközben 134 milliárdot elvettek a szegényebbektől – sorolta a problémákat.

Szabó Szabolcs: a büdzsé a fideszes haveri kör érdekét szolgálja

Az Együtt színeiben politizáló Szabó Szabolcs független képviselő elmondta, a 2015-ös költségvetés semmi újat nem tartalmaz, továbbra is elvesznek a szegényektől és adnak a gazdagoknak. A büdzsé a fideszes haveri kör érdekét szolgálja – tette hozzá.
Szóvá tette az oktatás területén csökkenő forrásokat. Azt javasolta a kormánypártiaknak, ha már példaként tekintenek Oroszországra, akkor emlékezzenek Lenin egyik mondatára, miszerint tanulni, tanulni, tanulni, majd ezt a mondatot oroszul is megismételte.