Nem is az évi 400 órányi túlóra a legnagyobb probléma

A munka törvénykönyve tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein – az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten – túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.

A tervezet tartalmazza ugyanis a munkáltató által közölt munkaidő-beosztás módosításának azt a lehetőségét, melyre a munkavállaló kérésére vagy annak hozzájárulásával kerül sor. A módosításnak ez a része látszólag bagatell, ráadásul előrelépésnek számít, mivel egy, a gyakorlatban már létező jelenséget legalizál. Jelen formájában, további garanciák nélkül azonban kitárja a kaput a munkáltatói visszaélések előtt.

A munkaidő-beosztásnak a jogszabályba most bekerülő módon történő módosítása alapján végzett munka nem minősül rendkívüli munkavégzések, a munkavállaló hozzájárulásával módosított beosztás alapján végzett munka: rendes munkaidő. Az a munkavállaló tehát, aki hozzájárul a beosztás módosításához, egyrészt lemond a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékról, másrészt ez a munkavégzés nem számítható bele a rendkívüli munkaidő most bevezetendő 400 órás kvótájába sem.

A gyakorlatban már ma is sok esetben előfordul, hogy a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzést azért nem minősítik rendkívüli munkaidőnek, mert ahhoz a munkavállaló hozzájárult – mutat rá dr. Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. – Bár a munkavállalóknak nem állna érdekében, hogy lemondjanak a rendkívüli munkaidő után járó bérpótlékról, félő, hogy megfelelő garanciák hiányában erre a jövőben már tömegesen kerülhet majd sor. Ez akár meg is szüntetheti a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő intézményét a vállalatok gyakorlatában.

A fenti visszaélések elkerülése érdekében a módosításnak szükséges volna bizonyos garanciákat is rögzítenie. „Ilyen garancia lehetne a kötelező alakiság előírása, vagy az, hogy a munkáltatónak kelljen bizonyítania, hogy a munkavállalónak valódi választása volt a hozzájárulásról való döntés kapcsán. Megfontolandó lehet érvénytelenségi vélelmek felállítása például olyan esetekben, ha a munkáltatónál eleve nincs rendkívüli munkaidő, illetve ezen belül is beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő” – hívta fel a figyelmet dr. Máriás Attila.

 

A kormány álláspontja, hogy a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításának azt a célt kell szolgálni, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani.
A
kormány ennek érdekében két pontban tartja különösen szükségesnek a jelenlegi szabályozás módosítását. Az egyik, hogy a munkavállaló – a megfelelő garanciák keretei között – a jelenlegi kereteken túl, amennyiben szeretne, további munkavégzésre kapjon lehetőséget ezzel biztosítva magának magasabb jövedelmet. Ehhez javaslatunk szerint mindig a dolgozó beleegyezése szükséges.
A másik, hogy a túlórák havi kifizetése mellett – kollektív szerződés rendelkezése alapján – a munkaidőkeret 36 hónapra is elrendelhető, ezzel is biztosítva a munka rugalmasabb keretek közötti megszervezését, amennyiben a munkáltató és a munkavállalók képviselői kollektív szerződésben erről megállapodnak.
Kormányzati Tájékoztatási Központ

 

 

BDO Global

A BDO globálisan a legnagyobb lefedettségű, 162 országban, több mint 1500 irodával jelen lévő könyvvizsgáló és tanácsadó hálózat.

A BDO International munkatársainak száma 2017-ben több mint 73 ezer fő volt, a csoport árbevétele az előző pénzügyi évben elérte a 8,1 milliárd USD-t.

 

BDO Magyarország

 

A BDO Magyarország a legnagyobb magyar tulajdonban lévő professzionális könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat. A társaság az alábbi szolgáltatásokkal áll a dinamikusan fejlődő hazai és külföldi vállalkozások rendelkezésére:

Scroll To Top