MNB: lehet még óvatos kamatcsökkentés

A monetáris tanács a keddi 20 bázispontos alapkamat-csökkentéshez fűzött állásfoglalásában jelezte, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre. Az inflációs jelentés kedden közölt fő számai alapján pedig a korábban vártnál optimistább inflációs és növekedési folyamatokat vár az MNB.

A tanács a 20 bázispontos kamatcsökkentést megalapozó helyzetértékelésében kifejti: a magyar gazdaságban nincs érdemi inflációs nyomás, a nemzetközi környezet a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásának irányába mutat. A testület a GDP kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedésére számít, és úgy látja, hogy tovább folytatódhat a külső adósság csökkenése, az inflációs cél középtávú elérése; a reálgazdaság helyzete pedig a továbbiakban is óvatos monetáris lazítást indokol.
Az ugyancsak kedden közzétett előrejelzés szerint az MNB azzal számol, hogy az infláció az idén 2,0 százalék, jövőre 2,4 százalék lehet a korábban várt 2,1, illetve 3,2 százalék helyett. A GDP az idei 0,7 százalékos bővülés után 2014-ben 2,1 százalékkal növekedhet, a júniusban várt 0,6, és 1,5 százalékkal szemben.
A tanács a kamatdöntést indokló közleményében kitér rá, hogy  2012 augusztusa óta óvatos lépésekben, de összességében számottevő mértékben csökkent a jegybanki alapkamat. A reálgazdaság helyzete, azon belül is elsősorban a gyenge belső kereslet a teljes időszakban az alapkamat érdemi csökkentése mellett szólt, miközben az inflációs kilátások összhangban maradtak a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérésével.
A monetáris tanács továbbra is kiegyensúlyozott és konzervatív monetáris politikát kíván folytatni. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és hangsúlyozottan tekintettel van pénzügyi stabilitási megfontolásokra is. A monetáris politika mozgásterét befolyásolhatja az ország kockázati megítélésének érdemi és tartós elmozdulása – fogalmaznak.
Az elmúlt hónapokban a kedvező inflációs alapfolyamat a visszafogott belső kereslet, a mérséklődő külpiaci inflációs nyomás és az inflációs várakozások fokozatos alkalmazkodásának együttes eredménye volt.
A közlemény szerint hosszabb távon fokozatosan jelentkezhet az egyes ágazatok termelési költségeit növelő kormányzati intézkedések hatása a vállalati szektorban. A visszafogott belső kereslet mellett azonban a fogyasztói árakba történő továbbhárítás várhatóan fokozatos és csak részleges lehet.
A globális konjunktúrát a második negyedévben a fejlett gazdaságok élénkítették, míg az egyre inkább felértékelődő fejlődő országok a vártnál gyengébb gazdasági aktivitást mutattak. A visszafogott növekedés mellett a keresletoldali inflációs nyomás változatlanul enyhe, így a fejlett országok jegybankjai fenntartották laza monetáris kondícióikat. A kockázati megítélés szempontjából a globális pénzpiaci hangulat döntően támogatóan alakult, ugyanakkor az elmúlt negyedévben elbizonytalanodó hangulat és erősödő kockázatkerülés jellemezte a pénzügyi piacokat.
A következő negyedévekben a gazdasági növekedés fokozatos javulása várható. Az alapfolyamatok lassú javulásához mind az export, mind pedig a belső keresleti tételek hozzájárulnak. A növekedést rövid távon továbbra is az export vezetheti. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének vásárlóértékét növeli az alacsony infláció és a közszféra egyes csoportjait megcélzó béremelés.
A lakosság óvatos, megfontolt magatartása azonban csak a felhalmozott adósságok leépítésével oldódhat. Az uniós forrásokból megvalósuló állami beruházások mellett a magánvállalatok beruházási kereslete a kihasználatlan kapacitások, a bizonytalan növekedési kilátások és a szigorú hitelezési feltételek miatt visszafogottan alakulhat. Ugyanakkor a jegybank növekedési hitelprogramja hozzájárul a kis- és középvállalatok finanszírozási korlátjainak oldódásához.
A magyar gazdaság külső egyensúlyi többlete idén tovább növekedhet,  2014-ben ugyanakkor a külkereskedelem többlete — részben a beruházások mellett az importot is növelő növekedési hitelprogram hatására — nem emelkedik tovább, miközben az új költségvetési periódus miatt az EU-transzferek összege mérséklődhet.
A testület megítélése szerint az alapfolyamatok alakulása középtávon is mérsékelt inflációs nyomásra utal. A gazdaságban jelentősek a kihasználatlan kapacitások. Ezen tényezők eredőjeként az infláció huzamosabb ideig a 3 százalékos cél alatt maradhat.
A tanács úgy látja, hogy a gyenge beruházási aktivitás és a finanszírozási korlátok következtében a magyar gazdaság potenciális kibocsátása a válságot követően lassan bővül.
A tanács megítélése szerint a beruházások előretekintve kedvezőbben alakulhatnak, ha a növekedési hitelprogram keretében nyújtott hitelekből a vállalatok nagyobb arányban fenntartható és addicionális beruházásokat valósíthat meg.
Megjegyzik: a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.(MTI)