MNB: az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat és a laza kondíciók tartós fenntartása kell

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza, rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges.

A tanács kamatdöntés után kiadott közleményében megerősítette, hogy az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható.
Közölték: a monetáris tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását. A tanács célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének ne csak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek – jelezték.
A monetáris tanács keddi ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt. A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott.

A tanács közleménye szerint a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. Az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése a következő hónapokban is folytatódik. A folyó fizetési mérleg egyenlege a korábbi 5,5 százalékos historikusan magas szintről az erősödő belső kereslet hatására az idén 2 százalék körüli szintre mérséklődik, és hosszabb távon is pozitív tartományban marad.
Jelezték: az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az európai uniós források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A monetáris tanács szerint a GDP bővülése 2017-et követően 2018-ban is 4 százalék körül alakul, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től lassul. A növekedéshez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány programjai – írták.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban összességében romlott a nemzetközi pénzpiaci hangulat. A kockázatvállalási hajlandóságot leginkább a beérkező makrogazdasági adatok és a globálisan meghatározó jegybankok jövőbeli monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták.
A Fed január végén az alapkamat tartása mellett döntött. A piaci szereplők továbbra is márciusra várják a következő kamatemelést. Az Európai Központi Bank részéről tartósan laza monetáris kondíciók várhatók. A kelet-közép-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés továbbra is kedvező. A régió országaiban várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások a régiós jegybankok közötti eltérő monetáris politikai irányultság fennmaradását valószínűsítik – hangsúlyozta a testület.
Kitértek arra: a hazai hosszú hozamfelárak az elmúlt időszakban megfigyelt nemzetközi hozamemelkedés mellett emelkedtek, hosszabb időtávon vizsgálva azonban az euróövezeti és régiós hozamokhoz viszonyított felárak érdemben csökkentek.
A monetáris kondíciók fenntartásával összhangban a monetáris tanács – a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátjának fenntartása mellett – a 2018 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét 400-600 milliárd forintos sávban határozta meg, amely megegyezik a 2017. negyedik negyedéves értékkel. A tanács legközelebb 2018 márciusában dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ehhez igazítja a jegybanki swapeszközök állományát.
A közlemény szerint a jegybank januárban megkezdte a célzott jelzáloglevél-vásárlásokat és a feltétel nélküli, monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz tendereket. Az első aukció tapasztalatait figyelembe véve a jegybank a hatékonyabb monetáris transzmisszió érdekében finomhangolta a program részleteit, amelynek eredményeként a februári tenderek a jegybank céljaival összhangban alakultak.
Az MNB a jelzáloglevél-vásárlásokat és a monetáris politikai célú kamatcsere-eszközt programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik – írták ismét. A monetáris testület előretekintő iránymutatásával összhangban az új eszközök hatékonyan járulnak hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához és a pénzügyi stabilitás javulásához – olvasható a monetáris tanács közleményében.(MTI)