Megkezdődtek az egyeztetések, a takarékok vezetői nem kaptak alapszabály tervezetet

A takarékszövetkezeti vezetőkkel az első konzultációk Pest megyében már szerdán lezajlottak, a takarékszövetkezetek, valamint a Takarékszövetkezeti Bank alapszabályait vitatták meg, „tűrhetetlen” azonban, hogy a takarékok vezetői előzőleg nem kapták meg az alapszabályok tervezetét – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek.

Elmondta: a takarékszövetkezeti vezetőket Lontai Dániel, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének elnöke hívta egyeztetésre kedden. A főtitkár értesülései szerint az első konzultációk Pest megyében már szerdán megtörténtek.
A VOSZ főtitkára elmondta: a VOSZ-nak az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) 105 takarékszövetkezetéből 65 a tagja, a szövetség ezenkívül az OTSZ stratégiai partnere.
Dávid Ferenc kifejtette: „szépséghiba”, hogy az egyeztetést egyik pillanatról a másikra hívták össze, és „tűrhetetlen”, hogy a takarékok vezetői nem kaptak alapszabály tervezetet, holott az általuk vezetett intézmények sorsáról van szó. „Valószínű, hogy itt csak megy előre a henger”, az átalakítás „erőltetett menetben, teljesen antidemokratikus módon történik” – fogalmazott a főtitkár, kiemelve, hogy így nem lehet érdemi konzultációt folytatni.
Dávid Ferenc nehezményezte, hogy a konzultációkra nem hívták meg az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökét és ügyvezető igazgatóját sem; a főtitkár szerint ez is mutatja, hogy „látszatkonzultációról” van szó.
A takarékszövetkezeteknek az új alapszabályt augusztus 27-ig el kell fogadniuk – emlékeztetett Dávid Ferenc. Elmondta: amelyik takarékszövetkezet nem ért egyet az új alapszabállyal, az „rendkívül rosszul jár”, mert a törvény alapján, amelyik takarékszövetkezet nem szavazza meg, az kirekeszti magát az integrációból, kockáztatja magának a takarékszövetkezetnek működését, így az ott dolgozók elveszíthetik az állásukat.
Ahol az egyik fél a másikat „ledarálja”, abból nem lehet egészséges együttműködés, emellett a rendszer átalakítása már túlmutat a takarékszövetkezeti körön – vélekedett Dávid Ferenc.     Kiemelte: ha ez az erőltetett takarékszövetkezeti átalakítás a nemzetközi fórumokon is megállja a helyét, „akkor innentől kezdve Magyarországon senki (…) nem lehet biztonságban, mert az állam bárhová beteheti a lábát és erőszakos vételi jog kijelölésével többségi tulajdont szerezhet”.
Az OTSZ szakmai blogja, a Magyar Takarék Blog a májusi adatokra hivatkozva azt közölte, hogy nőtt a takarékok piaci részesedése a magyarországi pénzintézeti szektorban.
A vállalati forinthitelezésben és a lakossági forintbetét-gyűjtésben is jobb teljesítményt nyújtott a hitelintézeti átlagnál a takarékszövetkezeti szektor, ezen belül a Takarékszövetkezeti Integráció 105 tagintézménye – írta  bejegyzésében a Magyar Takarék Blog.
A május végi számok szerint valamivel meghaladja a 6 százalékot az integráció TakarékBankkal együttes piaci része. A tavaly június elejétől integrációs taggá vált központi bank adatát nem számítva az integráció  összesített mérlegfőösszege csaknem 7 százalékkal, 1496 milliárd forintra nőtt az előző év hasonló időszakához képest.
A Takarékszövetkezeti Integráció 225 milliárd forintra rúgó nettó vállalati kihelyezései 2013. május végén lényegében az egy évvel korábbi szinten stabilizálódtak, ám a visszaeső banki hitelezés miatt az integráció (TakarékBank nélkül számított) piaci részesedése növekedett: 8,7 százalékos lett az egy évvel korábbi 8,2 százalék helyett.
A vállalkozói kihelyezéseknek lökést adhat a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is, ugyanakkor a június végén elfogadott új integrációs törvényből fakadó leterheltségnek és a már elindult központosításnak lehetnek hátrányos hatásai is. A nagyobb értékű, kockázatos kihelyezések központi engedélyeztetése lassíthatja az MNB hitelprogramjának keretében zajló hitelbírálatot – derül ki a blog bejegyzéséből.
A Takarékszövetkezeti Integráció 105 tagintézményére (beleértve a tagbankokat is) 1295 milliárd forintnyi betétet bíztak az ügyfelek. Az integráción belül a betétek összességében 9,1 százalékkal gyarapodtak.
A Takarékszövetkezeti Integrációba tartozó hitelintézetek összesített adózás utáni nyeresége 2013. május végén 5,4 milliárd forint volt. A TakarékBank profitját figyelmen kívül hagyva az integráció 4,3 milliárd forint nettó nyereséget ért el, ami az egy évvel korábbi szint 78 százaléka. Ennek köszönhetően stabil a Takarékszövetkezeti Integráció tőkehelyzete, az összesített saját tőke május végén 125 milliárd forint volt, 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.(MTI)