Már látszik a magyar gazdaság teljesítményén a monetáris enyhítési ciklus élénkítő hatása

Londoni elemzők: már látszik az MNB-enyhítés hatása, kérdéses a további mozgástér. Már látszik a magyar gazdaság teljesítményén a monetáris enyhítési ciklus élénkítő hatása, a külső kockázati tényezők miatt azonban kérdéses, hogy mennyi mozgástere maradt a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a további kamatcsökkentésekhez – vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a minap Budapesten tettek tájékozódó látogatást. Tapasztalataikról befektetőknek összeállított, szerdán Londonban ismertetett elemzésükben közölték: tárgyalásaik alátámasztották a magyar gazdaság növekedési kilátásairól alkotott „konstruktív” előrejelzésüket.
A ház elemzői megerősítették azt a prognózisukat, amely szerint a magyar hazai össztermék (GDP) 2014-ben 2,6 százalékkal növekedhet.
A Bank of America-Merrill Lynch szakértői is elismerték, hogy ez messze meghaladja a londoni elemzői közösség konszenzusos előrejelzési átlagát, amely 1,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít jövőre a magyar gazdaságban.
A cég közgazdászai szerint ugyanakkor két olyan tényező is van, amely alátámasztja prognózisukat. Az egyik az, hogy a költségvetési és a monetáris politika most már egyaránt a növekedés élénkítésére összpontosít, a másik az, hogy a hazai kereslet ötévi zsugorodás után valószínűleg már elérte mélypontját.
A monetáris enyhítési ciklus kedvező hatásai egyre láthatóbbak a magyar gazdaságban. A második negyedévi részletes GDP-adatsorból kitűnik, hogy a háztartási kiadások negyedéves összevetésben – szezonális kiigazítással – 0,1 százalékkal nőttek; ez volt az első növekedés 2011 harmadik negyedéve óta. A beruházások értéke 1,5 százalékkal nőtt negyedéves alapon; ez a mutató 2011 első negyede óta először növekedett – hangsúlyozzák szerdai elemzésükben a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői.
A ház szerint ugyanakkor emelkednek annak a kockázatai is, hogy az MNB a vártnál hamarabb kénytelen lesz befejezni a kamatcsökkentési ciklust.
A cég londoni elemzői közölték: egyelőre nem változtatnak 3,25 százalékos idei év végi MNB-kamatszintet valószínűsítő jelenlegi előrejelzésükön, hangsúlyozták ugyanakkor azt a véleményüket is, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsának figyelemmel kell lennie a külső kondíciókra.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői a bizonytalansági tényezők közé sorolták az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési programjának várható visszafogását, valamint a magyarországi devizahitelesek megsegítésére tervezett intézkedések kiterjedését.
A cég becslései szerint a devizaalapú hitelállomány csökkentését szolgáló lépések potenciális devizaigénye – a program méretétől függően – 3,2-3,5 havi import fedezetére elegendő szintre csökkentheti az MNB devizatartalékát a tavaly decemberben mért 4,2 havi fedezeti szintről.
A ház londoni elemzői szerint az MNB által meghirdetett újabb növekedésösztönző célú hitelprogram is monetáris enyhítésnek felel meg, így a jelenleginél kevésbé kedvező külső környezet esetén a monetáris tanács úgy is dönthet, hogy csak ezt az enyhítési formát alkalmazza a további kamatcsökkentések helyett.
Más nagy londoni házak is valószínűsítik, hogy a magyar jegybank enyhítési ciklusa már a közeljövőben véget ér.
A UBS – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – londoni közgazdászai befektetők számára minap összeállított elemzésükben közölték: felülvizsgált várakozásuk szerint az MNB Monetáris Tanácsa ebben a hónapban 0,10 százalékponttal 3,70 százalékra csökkenti alapkamatát, és ezután be is fejezi a kamatcsökkentési sorozatot.
A UBS elemzőinek megítélése szerint ugyanis „gyors ütemben fogy” a mozgástér a további enyhítésekhez, különös tekintettel arra, hogy az augusztusi MNB-kamatcsökkentés óta a forint a 300 forint/eurós árfolyam felett is járt, és a globális kockázati környezet is bizonytalanabbá vált.
A ház szerint az augusztusban végrehajtott 0,20 százalékpontos MNB-kamatcsökkentés is már kompromisszumnak tűnt, amely tükrözhette egyrészt a magyar jegybank azon nézetét, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés és az alacsony kapacitás-kihasználtság elősegíti a 3 százalékos inflációs cél tartását, másrészt viszont azt, hogy a már akkor is bizonytalan globális piaci kondíciók óvatosabb monetáris alapállást tesznek szükségessé.(MTI)