Londoni elemzők: lehet, hogy csak 2016 végén kezd kamatemelésbe az MNB

A jelenlegi inflációs dinamika alapján lehet, hogy csak két év múlva kezdi emelni alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – jósolták hétfői előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a közép- és kelet-európai gazdaságok jövő évi kilátásairól összeállított átfogó prognózisukban azt valószínűsítették, hogy a magyarországi infláció már elérte mélypontját, de 2014 végére is csak zéróig emelkedik az elmúlt hónapokban mért negatív tizenkét havi ütemekről.
A cég szakértőinek várakozása szerint az éves összevetésű infláció 2015 jelentős részében is 2 százalék alatt marad, és 2016-ban 2,5-3 százalék környékére gyorsul.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint ezt az előrejelzést is lefelé ható kockázatok terhelik, különösen abban az esetben – bár nem ez a ház alapeseti prognózisa -, ha a magyar kormány további közműdíj-csökkentéseket hajt végre.
A cég szakértői mindezt egybevetve csak 2016 harmadik negyedévére jósolják az MNB első kamatemelését: távlati prognózisuk szerint az MNB akkor 2,25 százalékra emeli alapkamatát a jelenlegi 2,10 százalékos mélypontról.
A ház várakozása szerint 2016 negyedik negyedévében 2,50 százalékra emelkedne tovább a magyar jegybank irányadó kamata.
A Morgan Stanley elemzői alapesetben nem várnak kamatcsökkentést az MNB részéről. Közölték ugyanakkor, hogy erre is látnak esélyt, különösen abban az esetben, ha az euróövezeti jegybank (EKB) a deflációs veszély kivédésére mennyiségi enyhítési ciklusba kezd, amely árfolyamerősítő portfolió-beáramlást generálhat a közép- és kelet-európai piacokra.
Ezt a hatást a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni elemzői is valószínűsítik. A GS európai stratégiai csoportja valószínűbbnek tartja, hogy az EKB 2015 első felében mennyiségi enyhítésbe kezd szuverén euróövezeti adósságeszközök felvásárlásával, mint azt, hogy nem.
A ház stratégái szerint ha ez a program valóban elkezdődik, akkor jó eséllyel nagyszabású és nagy kezdeti lendületű lesz, ami az euróövezeti periféria hozamfelárainak érdemi konvergenciájához vezethet az irányadó német Bundhoz mérve.
A GS szerint ebben az esetben a tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség szuverén devizakötvényeire a befektetők az európeriféria szuverén adósságainak jó átcserélési alternatívájaként tekinthetnek, és ez – a Goldman Sachs elemzőinek modellszámításai szerint – a térség hozamfelárainak átlagosan legalább 20 bázispontos, de Magyarország és Románia esetében valószínűleg ennél nagyobb csökkenését eredményezhetné.
A további MNB-kamatcsökkentés előrejelzése több nagy londoni ház alapeseti forgatókönyveiben szerepel.
A City egyik legnagyobb befektetési bankja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői legutóbbi előrejelzésükben közölték: főleg a jelenlegi olajár-dinamika miatt “túl derűlátónak” tartják az MNB azon várakozását, hogy az infláció 2015 végére visszatér a 3 százalékos célszintre. A Barclays elemzői szerint e várakozás ellen hat az élelmiszerekre kirótt orosz behozatali tilalom, valamint az elmúlt két év erős magyarországi betakarítási hozamai, mivel ez az élelmiszerárakra gyakorol lefelé ható nyomást.
Mindezek alapján a Barclays azzal számol, hogy az MNB 2015 első negyedében újrakezdi a kamatcsökkentéseket, és a jövő év második negyedében 1,50 százalékra csökkenti alapkamatát.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató – elemzői Londonban ismertetett legutóbbi devizapiaci előrejelzésükben hasonló indokokkal azt valószínűsítették, hogy az MNB alapkamata 2015 első felében 1,70 százalékra csökken.(MTI)

Scroll To Top