Külgazdasági államtitkár: megoldást kell találni az Egyesült Államokkal folyó politikai vitában

Az országimázs javítását nevezte a külgazdaság egyik legfontosabb feladatának a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külgazdasági államtitkára, aki szerint előbb-utóbb a gazdasági adatokon is meg fog látszani, ha nem sikerül megoldást találni az Egyesült Államokkal fennálló politikai vitában.

Szabó László a Napi Gazdaság című újság által a versenyképességről és az exportösztönzésről szervezett konferencián azt mondta, hogy az elmúlt hónapokban Magyarországnak rossz hírnevet “sikerült kivívnia”. “Sokan mondják, hogy ez politikai nyomásgyakorlás az Egyesült Államok részéről, de Németországban és Ausztriában sem mondható tökéletesnek a sajtónk. Az export- és befektetési adatokban ez egyelőre nem látszik, de ha nem tudunk politikai megoldást találni például az Egyesült Államokkal a kitiltási ügyben, a korrupciós vádakkal kapcsolatban, akkor ez előbb-utóbb visszaüt” – tette hozzá.
Elmondta, a legfrissebb adatok szerint a magyar export volumene megegyezik a hazai össztermék (GDP) 100 százalékával. Ez egyszerre lehetőség, de egyúttal kitettség is: ha a kivitel nem megy, a gazdaság is megtorpan – jegyezte meg.
Az államtitkár kijelentette: a kormány szeretné, ha az ipar GDP-n belüli aránya a jelenlegi bő 26 százalékról 30 százalék fölé növekedne. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem azt jelenti, hogy Magyarországot összeszerelő üzemmé kívánnák tenni. Példaként hozta, hogy olyan, magas hozzáadott-értékű iparágak is a fejlesztési szempontból kiemelt ágazatok között vannak, mint a gyógyszeripar vagy az info-kommunikációs (ITC) szektor és az elektronikai ipar. Megjegyezte, hogy növelni kellene a hozzáadott-értéket a magyarországi járműgyártásban. A mezőgazdasági és élelmiszerexportban is sok nyers, feldolgozatlan terméket exportálunk, növelni kellene a feldolgozott termékek arányát – mutatott rá.
Megismételte, hogy a KKM első számú feladata a gazdaságdiplomácia; a magyar külképviseletek fő feladata a gazdasági érdekek képviselete, ezért küldenek minden külképviseletre gazdasági attasét.
A miniszter-helyettes felvázolta: a KKM munkáját három nagy háttérintézmény segíti: a nemzeti kereskedőházak – amelyekből idén év végére 25, 2015 végén 50 fog működni szerte a világban -, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség és a magyar vállalkozások exportügyleteit segítő Eximbank. Ez a három intézmény a KKM égisze alatt, egymást erősítve működik – mondta. Szabó László megjegyezte: júniusig három minisztériumból 16 aláírás kellett ahhoz, hogy egyedi kormánydöntés szülessen egy Magyarországon befektetni kívánó nagyvállalat ügyében, most ugyanehhez elég három aláírás egy minisztériumtól.(MTI)

Scroll To Top