Külföldi sajtó Magyarországról – A migránsok el akarják foglalni Európát, megerőszakolják a leánygyermekeket

A kvótareferendummal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal a német sajtóban a Frankfurter Allgemeine (FAZ) című konzervatív lap, a liberális Süddeutsche Zeitung és az ARD országos köztelevízió, valamint az ABC című konzervatív spanyol napilap. Az olasz Corriere della Sera a magyart a közelgő olaszországi alkotmányos népszavazással hozta párhuzamba, a Le Monde című francia balliberális napilap a letelepedési kötvényprogramról és a munkaerőhiányról írt, az RTBF belga közszolgálati televízió pedig a „rugalmas szolidaritást” kommentálta.

A FAZ A magyarok és a menyét alábecsült veszélyessége címmel közölte Stephan Löwenstein beszámolóját, aki kiemelte, hogy a népszavazás előtt az ellenzők és a támogatók is mobilizálnak, méghozzá „sajátságos módszerekkel”. Kifejtette, hogy a budapesti pokolgépes merényletről és más ügyekről, így a párizsi merénylők budapesti tevékenységéről szóló hírek „a küszöbönálló népszavazás fényében nézendők”, és arra „emlékeztethetik a polgárokat, hogy a migráció rímel a terrorizmusra, még Magyarországon is”.Hozzátette, hogy „az ellenoldal sem lazsál”, ezt jelzi a Human Rights Watch és az Amnesty International jelentése a biztonsági szerveknek az emberi jogok rendszerszerű megsértéséről.
Löwenstein kiemelte: Orbán Viktor kormányfő a menekültpolitikájával „jobbról előzte” Vona Gábort, a baloldali pártok más módon estek bele „Orbán csapdájába”. Azonban a népszavazásnak nincs jogi következménye, és ez a felismerés a részvételi hajlandóságról szóló felmérések alapján széles körben elterjedt a lakosságban. A kormány ebben a helyzetben „kettős stratégiát” követ, erőteljesen biztat a részvételre, „egy másik eszköz pedig a nyomásgyakorlás és a fenyegetés”.
A Süddeutsche Zeitung Budapesti rémtörténetek címmel közölte Cathrin Kahlweit írását, aki kiemelte: „félelmi propaganda, megfélemlítés, teljes hazugságok – a Fidesz konzervatív kormánypárt semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy lázítsa az embereket”. A többi között hozzátette: a kormány „szemérmetlenül kelt hangulatot Brüsszel és a menekültek ellen”, azt is állítja, hogy a „migránsok el akarják foglalni Európát, megerőszakolják a leánygyermekeket és elragadják az őshonos férfiaktól a nőket”.
A szerző egyebek mellett beszámolt egy abonyi lakossági fórumról, kiemelve, hogy Kósa Lajos fideszes frakcióvezető másfél órás előadása a referendummal kapcsolatban „túlzások és valótlanságok keveréke” volt. Úgy vélte, egy ilyen „propagandashowt Németországban csak jobboldali radikálisoktól lehetne hallani”. Kifejtette: a népszavazás eredményének „pusztán formális jellege” van, célja pedig mindenekelőtt a lakosság „további mobilizálása egy radikális bezárkózási politika” mellett.
Az ARD a tagesschau.de című hírportálján Magyarország áruba bocsátja a tartózkodási jogot – 300 ezer euróért a schengeni övezetbe címmel közölte Clemens Verenkotte írását, aki kiemelte: a magyar kormány „hónapok óta hangulatot kelt a külföldiek ellen”, ugyanakkor családonként 3000 ezer euróért élethosszig tartó tartózkodási jogot kínál, amely a schengeni övezetre is vonatkozik. Hozzátette: Ciprus, Málta, Bulgária és néhány más uniós tagország is elindított hasonló programokat, de „a külföldiek elleni masszív propagandakampányát” a kvótareferendum előtt még tovább erősítő magyar kormány „ajánlatának valóban nincs versenytársa”.
A francia Le Monde ugyancsak a letelepedési kötvényprogramról írva úgy vélte, hogy miközben Magyarország a menekülteknek mindig is bizalmatlanul és kevés tartózkodási engedélyt állított ki, a nem európai gazdag külföldieket tárt karokkal fogadja az államkincstári kötvénybe fektetett 300 ezer euróért cserébe. Az Államadósság Kezelő Központ szerint 2807-en kaptak így az elmúlt három évben tartózkodási engedélyt, a média viszont legalább 4 ezer kérelmezőről tud, a családtagokat nem is számolva.
Az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán Anne Blanpain Egy egyre rugalmasabb unió című írásában bírálta Magyarországot, amiért eurómilliókat vesz fel az Európai Uniótól elmaradott gazdasága felzárkóztatására, ugyanakkor adott esetben „csak egy kis üzenetet küldene”, szolidaritásáról biztosítva Görögországot. Valószínűleg az úgynevezett rugalmas szolidaritás az Európai Unió új szlogenje, amennyiben egyes országok úgy gondolják, hogy a számukra nehézséget okozó menekültek befogadása miért lenne bonyolult feladat Görögországnak – vélte Blanpain. Azt is írta: talán elég egy népszavazás és a szolidaritás teljes elutasítása bizonyságul arra, hogy Magyarország téved az unióval kapcsolatban, és csak remélni lehet, hogy partnerei ezt egyszer megmondják neki. (MTI)
(http://www.tagesschau.de/ausland/ungarn-verkauft-aufenthaltsrecht-101.html)