KSH: a járvány a szolgáltatás-külkereskedelmet érintette érzékenyebben

Bár az áruforgalmi egyenleg közel 700 milliárd forinttal javult tavaly 2019-hez képest, a koronavírus-járvány hatására a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege több mint ezer milliárd forinttal romlott 2020-ban az azt megelőző évhez viszonyítva – hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb kiadványában, amelyben a külkereskedelem helyzetét elemezte.

Az összefoglalóban – amelyet az MTI-nek szerdán juttattak el – kiemelték: a nettó export 2,1 százalékponttal járult hozzá a GDP volumencsökkenéséhez 2020-ban.
Kovalszky Zsolt, a KSH Külkereskedelem-statisztikai főosztályának vezetője a közlemény szerint megjegyezte, hogy az áruforgalmi egyenleg 0,3 százalékponttal fékezte a gazdasági visszaesést, míg a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg 2,4 százalékponttal növelte azt.
A hivatal kiadványában felhívta a figyelmet arra: a külkereskedelmi termékforgalom volumenében tavaly csökkent (a kivitel 1,3 százalékkal, a behozatal 1,0 százalékkal), értékét tekintve pedig nőtt (a kivitel 3,3 százalékkal, a behozatal 1,6 százalékkal).
A termékexport forintban számított értéke 2020-ban szinte valamennyi árufőcsoportnál nőtt, csupán az energiahordozóknál és a nyersanyagoknál figyelhető meg ciklikusság – olvasható a kiadványban. Áprilisban a hazai kőolajimport árszintje a 2019. évinek az 50 százalékát sem érte el – mutatott rá a főosztályvezető.

A KSH emlékeztetett arra: a szolgáltatások exportja 2020-ban 6918 milliárd, importja 5327 milliárd forintot tett ki, a folyó áron, forintban mért exportbevételek 22, az importkiadások 15 százalékkal csökkentek az előző évhez képest. A kivitelnél éves szinten a legerőteljesebb, 50 százalékos visszaesés a turizmusszolgáltatásban következett be, majd ezt követte a szállítási szolgáltatások csökkenése, 28 százalékkal. A behozatalban is ugyanez a sorrend állt fel, a turizmus- 50, a szállítási szolgáltatások 17 százalékkal csökkentek.
A külkereskedelemből a kis- és középvállalkozások részesedése az importban 37, az exportban 24 százalékot tett ki. A nagyvállalati kör (250 fő és afeletti vállalkozások) részaránya mindkét irányban egyaránt 50 százalék körül alakult.(MTI)