Költségvetés – Kockázatok vannak egyes bevételi tételek teljesülésében

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megalapozottnak tartja a 2015. évi költségvetés makrogazdasági pályáját, ugyanakkor csütörtökön közzétett elemzésében úgy véli, hogy kockázatot jelentenek egyes bevételi tételek, mert nem ismertek kellő részletezettséggel a mögöttük álló tervek.

Az Országgyűlésnek október 30-án benyújtott törvényjavaslat a 2015. évi GDP-növekedést 2,5 százalékra, míg az inflációt 1,8 százalékra becsüli. Az MNB legutóbbi, szeptemberi előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2,4 százalék, az infláció pedig 2,5 százalék lehet jövőre. Az elemzésben megjegyzik, hogy az azóta beérkezett adatok és az olajár jelentős csökkenése lefelé mutató kockázatot jelentenek az MNB inflációs előrejelzésére vonatkozóan.
Az MNB saját prognózisa szerint a költségvetés jövő évi hiánya a GDP 2,5 százaléka lesz, ami közel van a törvényjavaslatban szereplő 2,4 százalékos hiánycélhoz. Az adóbevételekre és a kiadásokra vonatkozó előirányzatokat alapvetően megalapozottnak találta a jegybank, de néhány területen lát kockázatokat, várható eltéréseket az előirányzatoktól.
Az MNB értékelése szerint a jövő évi költségvetési javaslat legjelentősebb kockázata, hogy az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek soron 169 milliárd forint bevételt irányoz elő, de nem tartalmazza ennek forrását, hátterét.
Emellett az e-útdíjjal kapcsolatos bevétel körülbelül 40 milliárd forinttal emelkedne 2014-hez képest, a növekedést alátámasztó intézkedés részletei azonban az elemzés elkészítéséig nem váltak ismertté.
A jegybank elemzése arra is rámutat, hogy pozitív kockázat merül fel az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatban, amelyet az adótörvények módosítása megemelne, de a költségvetési törvényjavaslatban nem szerepel a hatása.
A törvényjavaslat szerint – változatlan devizaárfolyamon – a GDP-arányos adósságráta mintegy 1 százalékponttal csökkenhet 2015-ben, míg az MNB számításai szerint körülbelül 1,1 százalékpontos adósságráta-csökkenés várható. Az MNB megjegyzi, hogy a stabilitási törvény szerint definiált adósságmutató a költségvetési törvényjavaslat szerint 2014. év végén a GDP 76,3 százaléka, 2015. végén a GDP 75,4 százaléka lehet. Az MNB becslése szerint a javaslatban szereplő árfolyamon (310,1 forint/euró) az államháztartás GDP-arányos adóssága 2014. év végén 76,7, 2015. végén pedig 75,5 százalék lenne.
Az államháztartás EDP-módszertan szerinti GDP-arányos bruttó adóssága a jegybanki prognózis szerint 2014 végén – a törvényjavaslatban szereplő devizaárfolyamokkal (310,1 forint/euró) számolva – 77,2 százalék, míg 2015 végén a GDP 76,1 százaléka lehet. A stabilitási törvény szerint definiált mutatóhoz képesti különbséget statisztikai módszertani okok magyarázzák, az adósságráta jövő évi változása pedig várakozásuk szerint hasonló lesz mindkét módszertan szerint.
Az MNB véleménye szerint nem egyértelmű, hogy a törvényjavaslat megfelel-e az államháztartási törvényben előírt, GDP-arányosan legfeljebb 1,7 százalékos strukturális – a gazdaság ciklikus hatásaitól és az egyszeri tételektől megtisztított – hiánynak. A költségvetési törvényjavaslat általános indokolása szerint a strukturális hiány 1,6 százalék, azonban nem vezeti le, hogy miként adódik ez az érték. Ezzel szemben a jegybanki szakértők 2,5 százalékosra teszik strukturális hiányt a 2,4 százalékos ESA-hiány, azaz kétségbe vonják a szabály teljesülését, az 1,7 százalékos mértékű strukturális hiány elérését. Az MNB szerint, ha el is fogadnánk a törvény indoklásában említett hiányt csökkentő egyszeri tételt, még akkor is igen jelentős, a GDP 1 százalékára rúgó ciklikus költségvetési hatásra lenne szükség ahhoz, hogy az indokolásban szereplő strukturális egyenleg teljesüljön. Ez viszont a GDP 2 százalékát is meghaladó kibocsátási rést feltételezne, ami az MNB-nek az aktuális és potenciális GDP-re vonatkozó becslése szerint viszont várhatóan nem fog bekövetkezni.(MTI)

Scroll To Top