A monetáris tanács megítélése szerint az inflációs és reálgazdasági folyamatok lehetőséget adnak a monetáris kondíciók lazítására, az eddig végrehajtott jelentős monetáris lazítás tükrében, az ország kockázati megítélésének alakulását figyelembe véve azonban indokolt a kamatcsökkentés ütemének mérséklése – áll a testület keddi, a kamatdöntő ülésről kiadott indoklásában.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 20 bázisponttal, 3,80 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
A közleményben a tanács megjegyzi: az ország kockázati megítélése a bizonytalan nemzetközi pénzügyi környezetben kis mértében romlott. Értékelésük alapján változatlanul kockázatot jelent a globális pénzpiaci hangulat változékonyabbá válása, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja – teszik hozzá.
A testület megállapítja: a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás pedig középtávon is mérsékelt maradhat. A 3 százalékos inflációs cél középtávú elérését így lazább monetáris politika biztosítja – áll a közleményben.
A tanács kifejti: a júliusi adat historikusan alacsony inflációs környezetet mutat. Bár az inflációt átmeneti hatások is csökkentik, az inflációs alapfolyamatok stabilan alacsony dinamikája a visszafogott belső kereslet erős árleszorító hatását tükrözi. Az alacsony bérdinamika arra utal, hogy a vállalatok termelési költségeik emelkedéséhez erőteljesebben alkalmazkodnak a munkaköltségeken keresztül, így a fogyasztói árak közvetítésével történő áthárítás mérsékelt lehet.
A monetáris tanács megítélése szerint mindezek arra utalnak, hogy a magyar gazdaságban nincs érdemi inflációs nyomás, az inflációs kockázatok pedig középtávon is mérsékeltek maradhatnak, ami hozzájárul az inflációs várakozások horgonyzásához. A monetáris politika ebben a környezetben laza monetáris kondíciókkal tudja segíteni az inflációs cél középtávú elérését.
2013-ban a magyar gazdaság kikerült a recesszióból: a belső kereslet javulása a folytatódó mérlegalkalmazkodás és a háztartások óvatossága miatt csak fokozatos lehet, miközben a külső konjunktúrában, elsősorban a fejlett országokhoz köthetően, az élénkülés jelei mutatkoznak. A külső kereslet jövőbeli alakulását ugyanakkor bizonytalanná teszi a feltörekvő régiók növekedésének lassulása. A növekedés tartós élénkülése az év végétől, az exportpiaci kereslet érdemi javulásával párhuzamosan várható – olvasható a kamatdöntés indoklásában.
A monetáris tanács szerint a beérkező adatok továbbra is arra utalnak, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2013. szeptember 12-én 14 órakor jelenik meg.(MTI)