Kamatdöntés – Az MNB döntése megfelelt az elemzők várakozásainak

A várakozásoknak megfelelően, 2,10 százalékon tartotta az irányadó rátát a magyar jegybank, miután júliusban befejeződött a kamatcsökkentési ciklus – mondták az MTI által megkérdezett elemzők.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere kiemelte: az MNB döntése megfelelt a piaci várakozásoknak, az elmúlt hónap során nem kaptak a döntéshozók olyan újabb információt, amely a jegybankot a júliusi kamatvágási ciklus végéről szóló kommunikációjának újragondolására késztette volna. Az infláció a várakozásoknak megfelelően emelkedni kezdett augusztusban, de a jelenlegi folyamatok nem utalnak arra, hogy belátható időn belül veszélybe kerülne a jegybanki inflációs cél.
A globális szintéren az elmúlt hónapokban ismét az infláció lassulása tapasztalható, jelentősen csökkennek a nyersanyagárak, a dezinflációs hatás a régióban az eurózónás folyamatok miatt különösen jelentős – tette hozzá.
Kifejtette: az infláció lassulása mellett a növekedésben is látni megtorpanásra utaló jeleket, az Egyesült Államokon kívül az összes jelentősebb gazdasági régió esetében inkább romlást lehet tapasztalni. A környező országok jegybankjai hosszabb kivárás után újabb enyhítési hullámba kezdtek.
A feltörekvő piaci hangulat szeptemberben romlásnak indult, erősödtek az amerikai kamatemelési várakozások és Kínából is gyengébb adatok érkeztek, azonban Magyarországon és a régióban inkább az Európai Központi Bank enyhítő intézkedéseivel kapcsolatos várakozások dominálnak. A devizahitelek átváltásával kapcsolatos félelmek is oldódtak a piacon, hiszen úgy tűnik, az MNB, a devizatartalékok terhére, rendelkezésre áll majd a konverziónál – elemezte.
Bebesy Dániel rámutatott: jó esély van arra, hogy a jelenlegi helyzet tartósan fennmarad, s az is elképzelhető, hogy a gyengébb globális növekedési adatok és a dollár hirtelen erősödése miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-del kapcsolatos kamatemelési várakozások mérséklődnek majd, ami újabb érv lehet az alapkamat tartósan alacsony szinten való tartása mellett.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően, tartotta az irányadó rátát a magyar jegybank, s az MNB előrejelzése szerint tartósan laza vagy alacsony kamatkondíciókkal is elérhető az inflációs cél az előrejelzési horizont második felében.
Megjegyezte: az MNB a legutóbbi, júniusi előrejelzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az import révén Magyarországon is ható infláció – szaknyelven az importált infláció – a vártnál alacsonyabb volt, a kockázati mutatók javultak, az árfolyam erősödött. A reálgazdaságban a vártnál gyorsabb növekedést, élénkülő beruházást és fogyasztást láttak, kiugró foglalkoztatási létszámbővüléssel.
Az MNB júniusi prognózisa szerint 2016-ra teljesül a 3 százalékos inflációs cél. Nyáron 2014-re 2,9 százalékos, 2015-re 2,5 százalékos GDP növekedést valószínűsített az MNB, 0 százalékos inflációval számolva idén és 2,5 százalékkal a jövő évre.
Kiss Mónika arra számít, hogy a szeptemberi jelentés a korábbiakhoz hasonlóan kiemeli majd a külső alacsony inflációs környezetet és a kedvező munkaerő-piaci kondíciókat. Minden bizonnyal a 2014-es GDP növekedési előrejelzést is emeli majd az MNB. Ugyanakkor marginális emelés a 2014-es és 2015-ös inflációs számban is elképzelhető a lassan, de növekedésnek induló belső fogyasztás és reálbér-emelkedés következményeképpen – mondta.
Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője kiemelte: a várakozásoknak megfelelően folytatta kamattartási ciklusát a Magyar Nemzeti Bank. A gazdaságélénkítési szándékból kialakított laza monetáris kondíciók tartós fenntartása továbbra is lehetségesnek tűnik, de a kamattartási ciklus hosszát több tényező változása jelentősen befolyásolhatja.
Kifejtette: Az inflációs folyamatok jelenleg nem indokolnak szigorítás irányába történő elmozdulást. Hangsúlyosabb tényező a pénzügyi stabilitási, illetve a nemzetközi pénzpiaci folyamatok megváltozása. Előbbi esetében a devizahitelezéssel kapcsolatos intézkedések jelentős veszteségeket okoznak a bankszektornak, ez azonban nem feltétlenül indokolja a kamatszint megváltozását – emelte ki.
Pesuth Tamás szerint a nemzetközi pénzpiaci folyamatok esetében viszont a meghatározó jegybanki álláspontok ellentétes irányba mutatnak. Az amerikai jegybank (Fed) a mennyiségi lazítás leállítása mellett monetáris szigorítást helyezett kilátásba, míg az Európai Központi Bank (EKB) a közeljövőben nagyfokú mennyiségi lazításba kezd. A magyar jegybanki vezetésnek emiatt fokozottan figyelembe kell venni a Fed és az EKB lépéseinek időzítését.
Pesuth Tamás rámutatott: Mario Draghi, az EKB elnöke korábban kiemelte, hogy a laza monetáris kondíciók fenntartása a növekedés szempontjából csak akkor hatásos, ha az a strukturális szakpolitikákkal összhangban van. Ebbe a keretbe, a növekedés hatékony biztosításához illeszkedhet a magyar gazdaságpolitikai gyakorlat is, figyelembe véve, hogy Matolcsy György jegybankelnök korábban bejelentett „tartós tartásra” vonatkozó szándéka mellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerkezeti átalakításokat helyezett kilátásba.(MTI)