Itt a magyarázat a GDP visszaesésére: fogyasztás helyett nagyot spórolnak a magyarok

Összekapták magukat a magyarok a pénzügyi krízisben. A pénzt nem szórják el, befektetik, a hitelt meggondolják, spórolnak, ahol tudnak. A GDP és a hitelezés ennek nem örül, de az értékpapírszámlák szépen híztak a második negyedévben is. Három hónap alatt csaknem kétezer milliárd forintot tett félre a lakosság – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

 

Mindenki annyit spórolt, amennyit csak tudott, nem is meglepő, hogy a fogyasztás zuhant, és a GDP-csökkenés is folytatódott a második negyedévben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai alapján ugyanis eddig soha nem látott pénzt, csaknem 2 ezer milliárd forintot tettek félre a magyar háztartások 2023 második negyedévében. Mindezt annak ellenére, hogy a hozamok nem voltak jók már ebben az időszakban, hiszen még 100 milliárd forintot sem kerestek a befektetéseken. A háztartások pénzügyi vagyona így is 88 436,7 milliárd forinton tetőzött június végén. A tartozások, hitelek levonása után számolt nettó pénzügyi vagyon pedig megközelítette a 74 ezer milliárd forintot.

 

A lakosság készpénzben és folyószámla-betétben parkoltatott megtakarítása hosszú éveken át szépen gyarapodott, tavaly szeptember végére már 17 800 milliárd forint fölött járt. Ez a semmit sem kamatozó pénztömeg a magas infláció miatt az idén akár 3500 milliárd forintot is veszíthetett volna az értékéből. 

Sokan megelégelték a nullás kamatot

 

Szerencsére sokan léptek, hogy megvédjék a megtakarításaikat az inflációtól, aminek hatására kilenc hónap alatt 1650 milliárd forinttal csökkent a készpénz és a folyószámlabetétek állománya a lakosságnál. Ebben persze szerepet játszhatott a megélhetési költségek növekedése is, de a bankok és a Magyar Államkincstár beszámolói, valamint az értékpapír-statisztikák alapján Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető pénzügyi elemzője szerint arra lehet következtetni, hogy ez az összeg nem fogyasztási célokra ment el teljes egészében, sokat befektettek belőle. 

 

A második negyedévben voltak, akik tettek még pluszban némi deviza készpénzbe vagy bankbetétbe a forint erősödése láttán, de ezek a tranzakciók eltörpülnek a tavalyiakhoz képest, amikor a 400 forint fölöttieuróárfolyam idején százmilliárdok mozdultak meg egy-egy negyedév alatt. 

 

A háztartások készpénzállománya mindenesetre június végén már csupán 6545,7 milliárd forint volt, ami másfél éves mélypont, a bankokban pedig kevesebb mint 13 600 milliárd forintjuk parkolt lekötve vagy lekötetlenül a számlákon. Ebből több mint 1540 milliárd forint még mindig külföldi bankokban volt, de a pénzek külföldre költöztetése megszűnt, sőt a második negyedévben a forint erősödése után már vontak ki pénzt a magyarok a külföldi betétjeikből. 

 

Nagyot mentek a befektetési jegyek és az állampapírok

 

A pénzügyi eszközök átcsoportosítása nem meglepő a 20 százalék fölötti inflációs adatok tükrében, sokan kerestek értékállóbb befektetést a megtakarításuknak. A második negyedév legnagyobb nyertesei a befektetési alapok voltak. A belföldi alapokba csaknem 600 milliárd forintnyi friss megtakarítás került, a külföldiekbe további 35 milliárdot tettek a magyar kisbefektetők. A háztartásoknál lévő befektetési alapok állománya ennek köszönhetően először lépte át a 8 ezer milliárd forintot, egészen pontosan 8122,5 milliárd forinton tetőzött. 

 

Az alapok iránti kereslethez hozzájárulhatott a kamatokra és hozamokra kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) bevezetése is, ezt ugyanis a júliustól végrehajtott befektetésekre kell megfizetniük a magánszemélyeknek. Azok viszont, akik még június végéig vásároltak befektetési alapokat, megússzák ezt a sarcot. Az alapok már a szigorítás bejelentése előtt is rendkívül keresettek voltak, az első negyedévben is csaknem 500 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került ezekbe a konstrukciókba. 

 

Az új extrateher egyik nem titkolt célja az volt, hogy az állampapírpiac felé terelje a lakossági pénzeket. Az hamarosan kiderül, mindez mennyire volt sikeres, egyelőre viszont nem túl biztató, hogy miközben egy ingatlanalap értékesítését fel kellett függeszteni a túl magas tőkebeáramlás miatt, az újonnan bevezetett, 14,75 százalékos kezdő kamatú tízéves lakossági kötvényből alig 20 milliárd forintnyi tudott eladni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az elmúlt héten. A sorozatból eleve csak 300 milliárd forintnyit hirdetett meg az ÁKK, míg a korábbi Prémium Magyar Állampapírokat (PMÁP) jellemzően 500 milliárdos mennyiségben indították el.

 

Az állampapírok, különösen a PMÁP azért a második negyedévben is jól fogytak dacára annak, hogy az év elején kibocsátott 16, illetve 15,25 százalékos kamatú sorozatok bónuszából májusban fél százalékpontnyit lefaragtak. Összesen csaknem 620 milliárd forintnyi friss pénz áramlott magyar állampapírokba, a rövid lejáratú papírok állománya kis mértékben csökkent, zömében a hosszú kötvényeket választotta a lakosság. 

 

Termelik a hozamot a pénztárak és az életbiztosítók

 

A részvénypiacon tovább folyt a spekuláció, a második negyedévben a piacok emelkedése láttán inkább eladtak a kisbefektetők, hogy realizálják a nyereségeiket. Júniusban ennek ellenére is csaknem 1930 milliárd forinton tetőzött a magyarok tőzsdei részvényekben lévő megtakarítása, ebben persze benne vannak a külföldi részvények is. A kisbefektetők kedvence Magyarországon az OTP, a legtöbben ezzel a bankpapírral kereskednek. Azok egyébként, akik megtartották júliusban is a részvényeiket, elégedettek lehetnek, hiszen a napokban történelmi csúcsra került ismét a BUX index. 

 

Az árfolyamemelkedések nyertesei lettek azok is, akik nyugdíjpénztárakban vagy életbiztosításokban tartják a hosszútávú megtakarításukat. Ezek az állományok a második negyedévben ismét hízni kezdtek részben a frissen beáramló pénzek miatt – ezek egy része adóvisszatérítés is lehetett -, részben pedig a kedvező piaci folyamatoknak köszönhetően. Mind az életbiztosítások, mind a nyugdíjalapok vaskos pluszban voltak a második negyedévben is, a nyugdíjportfóliók a tőzsdeindexekhez hasonlóan új történelmi csúcsokon járnak. 

 

A nyugdíjpénztárakban lévő vagyon június végére átlépte a 2300 milliárd forintot, ebből nem egészen 280 milliárd forint magán-nyugdíjpénztári megtakarítás volt. Az életbiztosítások díjtartaléka 2422,5 milliárd forintos történelmi csúcson volt. A teljes nyugdíjpénztári tartalék a magánnyugdíjpénztárak államosítása előtt ért el rekordokat állományi szinten, 4 ezer milliárd forint fölött volt akkoriban. A jelenlegi állomány az államosítás óta a legmagasabb szinten jár. 

 

Földbe állt a hitelezés, törlesztés van

 

A hónapról hónapra közzétett hitelstatisztikákból lehetett sejteni, hogy a lakosság nem erőlteti a magas kamatok mellett a hitelfelvételt, inkább igyekszik visszafizetni a tartozásait. Az év eleje óta a háztartások kötelezettségeinek az állománya csaknem 150 milliárd forinttal lett kevesebb, 14 463 milliárd forintra csökkent június végére. 

 

A kötelezettségek csökkenése azonban főleg az egyéb tartozások visszafizetése miatt következett be. A bankhitelekből még mindig nő a volumen. A második negyedévben csaknem 130 milliárd forinttal vettek fel több hitelt a háztartások, mint amennyit törlesztettek, így a teljes hitelállományuk 12 400 milliárd forintos történelmi csúcson zárt. Az első féléves teljes nettó hitelfelvétel mindössze 140 milliárd forint volt, ez csupán az egyharmada a 2022-esnek, és kevesebb, mint a negyede a 2021-es évinek.

 

Scroll To Top