Gordon Brown volt brit miniszterelnök szerint a 2003-ban megvívott iraki háború előtt az amerikai hírszerzésnek is komoly kétségei voltak afelől, hogy Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimjének voltak-e tömegpusztító fegyverei, de e kétségeit nem osztotta meg Londonnal.
Brown, aki Tony Blair munkáspárti kormányának pénzügyminisztere volt az iraki invázió idején, kedden megjelenő önéletrajzi könyvében – amelyből a brit sajtó már vasárnap előzetes részleteket idézett – felfedi: Donald Rumsfeld akkori amerikai védelmi miniszter utasítására a háború előtt készült egy hírszerzési tanulmány, amely szerint az amerikai szakszolgálatoknak annak idején nem volt tudomásuk biológiai és vegyi fegyverek előállítására, tesztelésére vagy tárolására alkalmas iraki hadiipari létesítményekről.
A Brown által idézett korabeli jelentés szerint az amerikai hírszerzésnek nem voltak megbízható értesülései arról sem, hogy Irakban folyik-e nukleáris fejlesztési program – az erről szóló hírszerzési adatok 90 százalékát a jelentés “pontatlannak” nevezte -, a szolgálatok ugyanakkor jelezték Rumsfeldnek kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy Irak képes-e nagy hatótávolságú rakéták gyártására.
Az egykori brit pénzügyminiszter – aki 2007-től három éven át az ország miniszterelnöke volt – My Life, Our Times című önéletrajzi írásában “elképesztőnek” nevezi, hogy Washington ezt a jelentést nem osztotta meg a brit kormánnyal.
Gordon Brown szerint ez felért London szándékos félrevezetésével.
Ugyanerre a következtetésre jutott az iraki háborúról tavaly júliusban közzétett brit szakértői jelentés is, amely az egyetemes brit politikatörténet legnagyobb feltáró jellegű vizsgálatának eredményeként született.
A hétévi munkával összeállított, tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas jelentés leszögezte, hogy az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére, és Szaddám Huszein rezsimje akkor már nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra. A tanulmány megállapítása szerint Nagy-Britannia úgy csatlakozott az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.
A független vizsgálóbizottságnak nem volt feladata a háború törvényes mivoltának vizsgálata, de a jelentés annyit leszögezett, hogy “távolról sem volt kielégítő” az a mód, ahogy annak idején Tony Blair kormánya törvényesnek minősítette Nagy-Britannia csatlakozását az Egyesült Államok vezette katonai beavatkozáshoz.
A vizsgálat egyértelműen feltárta azt is, hogy Nagy-Britannia hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.
Tony Blair, aki 2007-ben – jórészt az iraki háború szította belpolitikai feszültségek miatt – távozott a brit politikai életből, a vizsgálati jelentés közzétételének napján elismerte, hogy a korabeli hírszerzési értékelések hibásak voltak, és elnézést kért az iraki háborúban meghalt 179 brit katona, valamint a vizsgálóbizottság becslése szerint “legalább 150 ezer, de valószínűsíthetően ennél is sokkal több” iraki áldozat hozzátartozóitól.(MTI)