Fitch-felmérés: Ciprus után már nem biztos euróövezeti bankok állami támogatása

A ciprusi bankválságra kidolgozott megoldás növelte annak a kockázatát, hogy az egyes kormányok a jövőben kisebb valószínűséggel nyújtanak támogatást banki mentőprogramokhoz – vélekedett a Fitch Ratings által európai intézményi befektetők körében elvégzett, csütörtökön Londonban ismertetett új felmérés válaszadóinak nagy többsége.

A nemzetközi hitelminősítő második negyedévi átfogó vizsgálatába bevont európai kötvénypiaci alapok összesen 8600 milliárd dollár befektetői tőkét kezelnek.
A Fitch kimutatása szerint a megkérdezett befektetési társaságok 80 százaléka más euróövezeti országokban is alkalmazható precedensként értelmezte a ciprusi bankválságra adott hivatalos válaszlépéseket, amelyek veszteségeket róttak a két legnagyobb ciprusi bank nem fedezett betéteseire és kötvénytulajdonosaira.
A felmérésben részes alapkezelők 26 százalékának várakozása szerint a ciprusi példa nyomán mindegyik valutauniós gazdaságban gyengülni fog a bankok állami támogatása; a többiek ugyanerre csak azokban az eurógazdaságokban számítanak, amelyek pénzügyi segítségre szorulnak.
A felmérésbe bevont intézményi befektetőknek mindössze a 20 százaléka vélekedett úgy, hogy a ciprusi bankválság kezelési módja nem teremtett máshol is alkalmazható precedenst.
A Fitch Ratings felmérése szerint a befektetési cégek általánosságban is borúlátóbbá váltak az európai pénzügyi szektor kilátásaival kapcsolatban. A második negyedévi vizsgálat során mindössze 44 százalékuk mondta azt, hogy az alapvető hitelpiaci kondíciók javulására számít, jóllehet az idei első negyedéves felmérésbe bevont intézményi befektetőknek még a 64 százaléka volt derűlátó ezzel kapcsolatban.
A ciprusi bankválság kezelési módjáról annak ismertté válása után más nagy londoni házak is meglehetősen lesújtó véleményeket fogalmaztak meg.
Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a ciprusi mentőcsomagról annak idején összeállított értékelésükben kifejtették: véleményük szerint az, hogy Németország és más központi eurógazdaságok „készek lehetővé tenni hétköznapi emberek megtakarításainak megdézsmálását”, arra vall, hogy ezeknek az országoknak a részéről most már ellenállásba ütközik a déli eurógazdaságok további megsegítése, nem beszélve az euró jövője szempontjából sokak által életfontosságúnak tartott teljes körű költségvetési unió létrehozásáról.
A ház elemzői szerint ráadásul a történtek nyomán több olyan mechanizmus is megjelent a gyakorlatban, amelyek alapvető részei lennének valamely eurótagország távozási folyamatának.
A Capital Economics szakértői ezek között említették akkori elemzésükben a Cipruson elrendelt időleges bankzárlatot és a tőkekorlátozások bevezetését. (MTI)