EP-választás: Rendkívül alacsony részvétel a cseh EP-választáson

Nagy valószínűséggel rendkívül alacsony volt a részvétel a csehországi európai parlamenti választáson.

A közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24) és a CTK hírügynökség egybehangzó, de egymástól függetlenül készített felmérése szerint a szombat délután kettőkor zárult EP-választáson az arra jogosult választók csak mintegy 20 százaléka vett részt. Ez kevesebb, mint a két korábbi EP-választáson, amikor a részvétel 28-29 százalékos volt.
A hivatalos eredményt, beleértve a részvételi adatokat is, csak vasárnap este 11 óra után hozza nyilvánosságra a cseh statisztikai hivatal, ugyanis ekkor fog az összes uniós országban lezárulni a szavazás.
A választások előtt készített összes felmérés azt jelezte, hogy a Csehországnak járó 21 mandátum közül a legtöbbet a két legerősebb kormánypárt, az Igen (ANO) mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) szerzi meg, az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) és a jobboldali TOP 09 előtt.
A Mladá Fronta Dnes című napilap által a választások idején készített legfrissebb felmérés szerint azonban az EP-választást a TOP 09 nyerte 18 százalékkal, a szociáldemokraták 17 százalékot, míg az Igen 15,5 százalékot kapott. A kommunisták 11 százalékot, a kereszténydemokraták (KDU-CSL) és a polgári demokraták (ODS) egyaránt 9,5-9,5 százalékot kaptak.

2014-ben május 22-től május 25-ig európai parlamenti (EP) választásokat tartanak az Európai Unió (EU) minden tagállamában. Közülük Magyarországon erre – a tagállamok többségével együtt – 2014. május 25-én kerül sor.

A 2014-es európai parlamenti választások hivatalos jelmondata: „Vedd észre. Tégy érte. Légy része.”

A választás egyfordulós listás szavazás, amelyre 5 évente kerül sor, és Magyarországon csak pártok indulhatnak rajta. Az induláshoz a pártoknak 2014. április 22-ig 20.000 támogató aláírást kell benyújtaniuk a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Az egész ország egy körzetnek számít. A mandátumok elosztása arányos rendszerben, d’Hondt-módszer segítségével történik. Az egyes listákról a jelöltek a pártok által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

Magyarország mandátumainak száma – Horvátország 2013-as EU-csatlakozása és a lisszaboni szerződésben a képviselők számára meghatározott felső korlát miatt – az Európai Tanács 2013. június 28-i határozata alapján 22-ről 21-re csökken.

A hat parlamenti párton kívül még két parlamenten kívüli tömörülés kaphat 4,5 százalékot, ami közel van az ötszázalékos küszöbhöz. E felmérés alapján tehát 6-8 pártnak van mandátumszerzési esélye.(MTI)