Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
2019-ben 265 milliárd, 2017-19 között 573 milliárd forintunkba került az élelmiszerboltban a drágulás. Sertéspestis, madárinfluenza, klímaváltozás, aszály: tolják fel a mezőgazdasági alapanyagok árát, ami a boltig gurul, a pultos árcímkéken is nyomot hagy.
A vásárlónak az is a dolga, hogy ne higgyen a szemének, amikor statisztikáról olvas, hiszen az átlag mögött mindig különbségek vannak. És a vásárlónak mindig minden nagyon drága, akármilyen sok a pénze. Az akciós termékre is azt mondja, mindig annyi kellene legyen az ára. De hát mi most leragadunk a statisztikánál. És azért abból is kiderül, erről nem kell a háziasszonyokat faggatni, hogy a drágulás drága mulatság.
Drágul itt minden
A mezőgazdasági termelői árak korábban 2010-12 között vetettek nagyobb hullámot, az átlagot tekintve 15-20% közötti emelkedéssel. Ezt követően egyes termékcsoportokban voltak ugyan megugrások egy-egy esztendőben, de 2016 végéig összességében nem csúszott 100% fölé a mutató.
2017-ben azonban felfelé indult az mezőgazdasági árszint. Például a gyümölcsfélék ára 20%-kal emelkedett 2017-ben, vagy a zöldségfélék ára 16%-kal nőtt 2018-ban. És ezekben az ármozgásokban a nemzetközi piacok árai diktálták a tempót, de a drágább forint is tett rá egy lapáttal az import alapanyagok vagy egyes távolabbról hozott étekféleségek árára.
2019-ben például a burgonya mezőgazdasági átadási ára 35%-kal, a zöldségféléké 14%-kal nőtt. Az élő állatok áremelkedése is megközelítette a 10%-ot.
Az élelmiszeriparnak sincs sok választási lehetősége, kullogott a mezőgazdasági árak után. És a boltos sem hagyhatta a füle mögött a ceruzáját, hiszen emelkedtek a beszerzési árai:
| árváltozás | 2017 | 2018 | 2019 | 2019/2016 |
| mezőgazdasági termelői árak | +5,6% | +2,7% | +5,5% | +14,14% |
| élelmiszeripar belföldi átadása | +4,7% | +2,5% | +5,6% | +13,3% |
| élelmiszerek bolti ára | +2,8% | +4,2% | +5,4% | +12,9% |
| KSH, árváltozás előző évhez képest, mezőgazdaság, élelmiszeripar 2019-ben: január-november, 100%: 2016 | ||||
A háziasszonyok kétszer számolhattak az élelmiszerboltban
A háziasszonyok, ha írják, vagy éppen diktálják a bevásárló listáikat, nem csak azon törik a fejüket, hány kilót, litert cipekedjenek haza, hanem azon is, mennyivel is kell többet fizetni azért a kiló kenyérért, húsért mint legutóbb.
Az elmúlt három esztendőben az élelmiszerboltok bevétele, az az összeg, ami a nyugtákon van, 24%-kal emelkedett 2019-ig három esztendő alatt. Volumenben – mennyiségben, kilóban, literben, darabban – ez viszont már csak egy 10%-os növekedést jelentett. A különbség a drágulás mértéke.
És ebből az kerekedik ki, hogy az élelmiszerboltosok bevételének, vagy fordítva, a háziasszonyok kiadásának felét megette az infláció. A mérték pedig évről-évre emelkedett:
| 2017 | 2018 | 2019 | 2019/2016 | |
| élelmiszerboltok folyóáras bevétele | 4.736 | 5.092 | 5.525 | +1.057 |
| bevétel változás | +6% | +7,5% | +8,5% | +23,6% |
| volumenváltozás | +2,9% | +3,9% | +3,3% | +10,4% |
| drágulás értéke | 138 | 170 | 265 | +573 |
| KSH, érték: milliárd forint, bevételváltozás: folyóáras index, volumenváltozás: kiigazítatlan volumenindex, előző évhez képest, 2019: becsült adat, 2016: 4.468 md forint | ||||
Némi statisztikai módszertan. Azért az élelmiszerboltokban zömében élelmiszert vásárolunk, de persze van ott más is. Fordítva közelítve, étekféleségeket más boltokban is lehet venni, így azért összességében hű képet adhat a boltos forgalom változása.
És úgy tűnik, 2020-ban sem lesz jobb a helyzet.
