EBRD: az 1990-es évek eleje óta nem volt ilyen gyenge növekedési időszak az átalakuló térségben

Az 1990-es évek elejének recessziós időszaka óta nem éltek át a mostanihoz hasonló gyenge növekedési időszakot a közép- és kelet-európai, illetve az egykori szovjet térség gazdaságai – áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által kedden kiadott éves helyzetértékelésben.

A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2014) című 126 oldalas elemzés szerint – amelyben az EBRD több más ország mellett Magyarország egyes átalakulási részmutatóit is rontotta – a bank teljes tevékenységi régiójának átlagos éves növekedési üteme tavaly 2,3 százalék volt az előző évben mért 2,6 százalék után.
A térségi gazdaságok hazai össztermékének (GDP) éves növekedési átlaga 2011 óta minden évben gyengült. Az EBRD előrejelzése azt valószínűsíti, hogy 2014 lesz a harmadik egymást követő olyan év, amikor nem éri el a 3 százalékot a régió átlagos növekedése.
Az átalakulási folyamat eredményeinek fő kategóriáira adott EBRD-osztályzati listán Magyarország változatlanul a bank működési térségének legfejlettebb gazdaságai között van az idei jelentés táblázatos kimutatása szerint, 3 plusztól 4 pluszig terjedő osztályzatokkal. EBRD 1-estől 4 pluszig tartó sávba sorolja tevékenységi területének országait az egyes átalakulási kategóriák fejlettségi szintje alapján.
A bank mindazonáltal a fő kategóriákon belül a szektorszintű alkategóriákban összesen 12 leminősítést hajtott végre működési térségének egészében, és ebből négy érint magyar részosztályzatokat. Az energiaszektoron belül az áramszolgáltatás magyar részosztályzata 3 pluszról 3-asra, az infrastruktúra fő kategóriáján belül a vízszolgáltatási és szennyvíz-infrastruktúra besorolása 4-esről 3 pluszra gyengült, az EBRD magyarázata szerint elsősorban azért, mert a hatósági díjcsökkentések nyomán visszafordult a korábbi tarifaliberalizálási folyamat, és a szektorok távolodnak a kereskedelmi alapú működési mechanizmusoktól.
Az EBRD ugyancsak 3 pluszról 3-asra módosította a bankszektor besorolását, elsősorban a bankrendszert érintő “számos adóintézkedés” miatt, amelyek költségcsökkentő és hitelforrás-szűkítő gyors mérlegalkalmazkodási lépésekre késztették a bankokat.
Az EBRD rontotta emellett az információ- és kommunikációtechnológiai (ICT) szektor besorolását is, 4-esről 4 mínuszra. Ez továbbra is a legjobb ICT-osztályzatok között van az átalakuló térség egészén belül, az EBRD ugyanakkor az osztályzatrontás indokai között megemlíti a reklámadót és a távközlési szolgáltatások különadóját. Az EBRD megítélése szerint a szektort célzó adóintézkedések gyakori módosításai teremtette bizonytalanság hatást gyakorolhat a szolgáltatók beruházási hajlandóságára a hálózati infrastruktúrában, és csökkentheti a szektor vonzerejét az új befektetők számára.
Az EBRD-jelentés kiemeli, hogy az országcsoportban nem volt ilyen gyenge növekedéssel jellemzett hároméves időszak az átalakulási folyamat kezdete, vagyis az 1990-es évek elejének recessziója óta.
Ráadásul a mostani mérsékelt növekedés valószínűleg áthúzódik 2015-re is – jósolták a bank londoni elemzői.
Az EBRD szerint a térség gyenge növekedését két fő tényező magyarázza. Az ukrajnai válság, amelynek geopolitikai fejleményei 2013 vége óta éreztetik negatív hatásukat az átalakuló országok növekedésére, és emiatt komoly mértékben bizonytalanabbá váltak a növekedési kilátások.
Emellett – még az ukrajnai válság előtt – az EBRD-térség több gazdaságának növekedését az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési ciklusának leépítésével kapcsolatos várakozások is hátráltatták, mivel e várakozások tőkekivonást eredményeztek.
Amikor azonban a Fed eszközvásárlási programjának szűkítése ténylegesen elkezdődött, az érintett országok valutaárfolyamai és tőkeáramlási mutatói jórészt stabilizálódtak – hangsúlyozza a keddi EBRD-jelentés.
Az idei Transition Report kiemelt témája a vállalati szintű innovációs tevékenység fontossága, és az EBRD szerint ebben Izrael szolgálhat példaként az átalakuló térség számára. A bank átfogó felmérésének eredményei szerint az éves vállalati forgalomhoz viszonyított kutatás-fejlesztési kiadásokban az EBRD-térségen belül Szlovénia jár a legközelebb Izraelhez, de itt is csak 0,6 százalék ez a ráfordítási arány, miközben Izraelben átlagosan 1,3 százalék.
Az EBRD kimutatja azt is, hogy a fiatal izraeli cégek 100 százaléka fejleszt ki legalább egy olyan eredeti terméket, amely újdonságként jelenik meg a nemzetközi piacon; az EBRD tevékenységi területén ez az arány átlagosan 0,6 százalék e vállalati szegmensben.(MTI)

 

Scroll To Top