Brexit – A brit kormány szabadkereskedelmi viszonyt akar az EU-val, törvényben garantálja az EU-állampolgárok jogait

A brit kormány szabadkereskedelmi kapcsolatrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után, és törvényt alkot az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak biztosításáról. Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kormányának új programját II. Erzsébet királynő ismertette hétfőn a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában.

A 93 esztendős uralkodó által felolvasott, 26 pontból álló törvényalkotási és cselekvési programnak nem a Brexit, hanem elsősorban a bűnüldözés hatékonyságának javítása, az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztése és a környezetvédelem állt a középpontjában.
A tervezet ismertetése azonban a Brexithez kötődő pontokkal kezdődött, és első mondata szerint a kormánynak mindig is elsődleges fontosságú célkitűzése volt az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján.
London azonban a Brexit után is olyan kapcsolatrendszerre törekszik az EU-val, amelynek alapja a szabadkereskedelem és a baráti együttműködés.
A tervezet szerint a majdani új brit bevándorlási törvény véget vet az EU-n belüli szabad mozgást előíró alapelv nagy-britanniai alkalmazásának.
A brit kormány azonban változatlanul elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok, “akik oly sok mindennel járultak hozzá” az ország életéhez, a Brexit után is megőrizhessék tartózkodási jogosultságaikat.
Az uralkodó által felolvasott program szerint az új törvénytervezet külön intézkedéseket tartalmaz e kötelezettségvállalás jogszabályi megerősítésére.

A brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért – vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.
A tárca legfrissebb, múlt szerdán ismertetett statisztikája szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő 3,2 millió állampolgára közül szeptember végéig 1,86 millióan tették meg.
A minisztérium közölte, hogy saját belső – a statisztikában egyelőre nem szereplő – nyilvántartása szerint a letelepedett státusért folyamodók száma azóta elérte a kétmilliót.
A szeptember 30-i állapotot mutató lista élén a lengyelek állnak 347 300 folyamodvánnyal.
A magyarok közül 53 600-an kértek tartós letelepedési engedélyt a múlt hónap végéig.
A királynő által hétfőn felolvasott kormányprogramban szereplő október 31-i Brexit-dátum tarthatóságát sokan kétségbe vonják.
Hilary Benn, az alsóház Brexit-ügyi bizottságának elnöke a programismertetés után a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy “szinte elkerülhetetlennek” tűnik számára a kilépés újbóli halasztása.
A legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot képviselő Benn szerint a csütörtökön kezdődő EU-csúcson kialakulhatnak egy új Brexit-megállapodás körvonalai, de valószínűleg a tényleges megállapodáshoz szükséges jogi megszövegezés nélkül.
Hilary Benn volt a kezdeményezője annak szeptemberben elfogadott – a kormányzó Konzervatív Párt számos, a tory frakcióból azóta kizárt képviselője által is megszavazott – törvénynek, amelynek alapján ha október 19-ig, vagyis szombatig a brit törvényhozás nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal.
Johnson az utóbbi hetekben többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó, és a brit EU-tagság október 31-én mindenképpen megszűnik, akár megállapodással, akár anélkül.
Folyamatosan hangoztatja ugyanakkor azt az álláspontját is, hogy a kormány tartja magát a megállapodás nélküli Brexitet tiltó törvényhez.
A brit miniszterelnök eddig nem részletezte, hogy ezt a nyilvánvaló ellentmondást miképp oldaná fel.
A brit kormány e hónap elején terjesztette be Brexit-megállapodási javaslatát az EU-nak, az előző miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is elvetett kilépési megállapodás alternatívájaként.
A javaslatról az EU részéről az elmúlt napokban óvatosan derűlátó nyilatkozatok hangzottak el, ám Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója a hétvégén úgy tájékoztatta bennmaradó 27 tagország EU-nagyköveteit, hogy főleg a vámjogi kérdésekben továbbra is “széles a szakadék” a felek álláspontjai között.(MTI)

Scroll To Top