Bankunió – Gyorsabban létrejöhet az egységes uniós bankszanálási alap

A tervezett tíz évnél gyorsabban is létrejöhet a tagállami bankszanálási alapok egységesítésével a bankunió utolsó pilléreként emlegetett egységes bankszanálási alap, a tagállamok közötti egyeztetésen az ötéves átmeneti időszak is felmerült, miközben az Európai Bizottság hét évre rövidítené le az egységes alap feltöltésének idejét – árulta el egy neve elhallgatását kérő brüsszeli forrás kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozását követően.

A tisztviselő világossá tette ugyanakkor, hogy a németek csak akkor mennének bele a tagállami alapok egységesítésének felgyorsításába, ha azzal párhuzamosan a befizetések üteme is nő. A pénzügyminiszterek decemberben állapodtak meg abban, hogy a bankszanálási irányelvben lefektetett, minden ország által kötelezően, a bankszektor befizetéseiből létrehozandó tagállami bankszanálási alapokból 10 év alatt fokozatosan hozzák létre a mintegy 55 milliárd eurós, egységes bankszanálási alapot.
Az alap bizonyos elemeivel kapcsolatban a tagállamok decemberben úgy döntöttek, hogy azokat az uniós jogon és intézményrendszeren kívül álló kormányközi szerződésben szabályozzák.
Ezzel kapcsolatban öt még nyitva lévő, vitás kérdést nevezett meg a keddi tanácskozást követő sajtótájékoztatón Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke. Elmondta, még nem zárult le az egyeztetés, hogy a szanálási költségeket kik és milyen arányban viseljék, s mekkora legyen ezzel kapcsolatban a szanálási testület döntési és mérlegelési jogköre.
A név nélkül nyilatkozó forrás rámutatott, abban teljes az egyetértés, hogy a bankszanálás költségeitől az adófizetőket meg kell kímélni, azokat teljes egészében a bankszektornak kell állnia, vagy úgynevezett bail-in, belső feltőkésítés formájában, amikor a bank hitelezőinek és befektetőinek pénzét használják fel, vagy úgy, hogy a pénzintézetekre adót vetnek ki.
Emellett Dijsselbloem arról beszélt, hogy egyelőre az sem tisztázott, hogy a tagállami alapok hitelezhetnek-e egymásnak. A névtelenséget kérő forrás szerint nyitott kérdés, hogy ez automatikus legyen-e, vagy az adott ország megakadályozhassa, ha akarja. Elmondta: egyes országok úgy vélik, ha a tagállami alapok között automatikus a pénzmozgás, akkor nincs is értelme tagállami alapról beszélni. A név nélkül nyilatkozó forrás szerint a déli országok azt szeretnék, hogy az egységes szanálási alap vehessen fel hitelt a piacról, ám ehhez tagállami garanciavállalás kellene, amelyet más tagállamok megint úgy tekintenek, mint közösségi kötelezettségvállalást, amelyet Németország körme szakadtáig ellenez.
Dijsselbloem azt is elmondta: sikerült némi haladást elérni azon a téren, hogy mi legyen, ha egy ország nem az alap indulásakor, hanem később óhajt csatlakozni. A névtelenséget kérő tisztviselő rámutatott, hogy a jelenlegi állás szerint, ha egy ország később kíván csatlakozni, akkor a saját tagállami alapjából a belépéskor akkora hányadot kell beletennie a közösbe, mintha az elejétől tagja lenne a bankuniónak.
Bekerült a kormányközi egyezmény szövegébe egy olyan kitétel is, hogy folyamatban lévő bankszanálással nem lehetne csatlakozni. Ám mivel a belépést megelőzően az Európai Központi Bank mindenképpen átvilágítja az adott ország pénzintézeteit, ha arra a megállapításra jut, hogy az éppen zajló szanálás megoldható saját forrásból, akkor ez nem akadályozná a belépést.
Dijsselbloem elmondta, van némi vita arról is, hogy a bail-int, a bank saját forrásainak felhasználását bele kell-e írni a kormányközi egyezménybe. Az anonim forrás értékelése szerint ez jogfilozófiai, technikai vita, mert ha ezt nem írják bele, akkor az uniós szakminiszterek tanácsa minősített többséggel változtathat a szabályokon, ha viszont bekerül, akkor egy olyan nemzetközi szerződés része lesz, amely nem, vagy csak az aláírók teljes egyetértésével módosítható.
Ezen kívül a holland pénzügyminiszter még arról is beszámolt, nyitott kérdés, hogy egy határokon átnyúló bankcsoport esetében az anya- és leányvállalatok között hogyan oszoljon meg a szanálás költsége, illetve meg kelljen-e azt egyáltalán osztani.
Mindemellett Janisz Szturnarasz, a tanács soros elnökségét adó Görögország pénzügyminisztere elmondta, prioritásként kezelik a kérdést, és mindent megtesznek, hogy az egységes szanálási mechanizmusról mielőbb meg lehessen állapodni az Európai Parlamenttel, ami nélkül nem születhet meg az uniós jogszabály, az álláspontok pedig jelenleg meglehetősen távoliak.(MTI)