Az MNB szerint 3 százalék közeli hiánnyal kellene tervezni a jövő évi költségvetést

A gazdasági környezet a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő 5,9 százalékos GDP-arányos deficitnél gyorsabb ütemű hiánycsökkentést, 3 százalék közeli hiányt is lehetővé, illetve szükségessé tesz – ismertette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Költségvetési Tanács keddi ülésén képviselt álláspontját az MTI-vel.

Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a nominális GDP idén és jövőre is várhatóan közel kétszámjeggyel bővül.
A 2022. évi deficit alacsonyabb szintje egyúttal lehetővé teszi 2023-ban a 3 százalék alatti hiány megvalósulását is – jegyezték meg.
A jegybank szerint a költségvetési hiány és az államadósság gyorsabb ütemű csökkentése más területeken is segíti az egyensúlyok megőrzését, illetve helyreállítását. A központi pénzintézet kiemelten fontosnak tartja annak elkerülését, hogy a globálisan emelkedő inflációs környezetben a költségvetési hiány a kereslet aránytalan emelésével további inflációs kockázatokat okozzon. A hiány markánsabb csökkentése hozzájárul a külső egyensúlyi pozíció, és ezen keresztül a befektetői megítélés további javulásához is – mutattak rá.
Ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható felzárkózási pályán maradjon, még inkább növelni kell a zöldgazdaságra való áttérést és a digitális fordulatot támogató fejlesztések arányát – jelezte az MNB utalva arra, hogy a költségvetésnek hazánk versenyképességét is a lehető legnagyobb mértékben kell szolgálnia.

A magyar gazdaság erős immunrendszerének, valamint az erőteljes és célzott kormányzati és jegybanki válságkezelésnek köszönhetően Magyarország sikeresen védekezett a koronavírus-járvány gazdasági hatásai ellen – idézték fel. Emlékeztettek arra, hogy a hazai beruházási ráta továbbra is az EU élmezőnyébe tartozik, a munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben alacsonyan alakult, miközben a hitelpiacok egészséges működése folyamatosan támaszt adott a teljes gazdaságnak.
A magyar gazdaság az MNB szerint – ahogyan azt a kamatdöntés indoklásában is jelezték – gyors helyreállítási potenciállal rendelkezik, amelyre alapozva „az elmúlt 100 év leggyorsabb válság utáni helyreállási periódusára számíthatunk”.
A családok, a munkahelyek és a vállalkozások védelme érdekében a járvány elleni védekezést és a gazdasági növekedést mindeddig az egyensúly elé kellett helyezni, a növekedés megteremtése után azonban figyelmünket az egyensúlyok helyreállítására kell fordítanunk – húzták alá.
A gazdaságpolitika feladata 2021-ben a dinamikus gazdasági növekedés megindítása, 2022-től pedig már az egyensúly visszaállításának és a fenntartható felzárkózásnak a biztosítása – összegezte az MNB.(MTI)