A kúria ítélete alapján a számlakibocsátó mentesülhet az áfa-fizetés alól fiktív számlás ügyekben

A Kúria a múlt héten közzétett ítéletében a számlakibocsátók áfa-fizetési kötelezettségét vizsgálta. A döntés értelmében a számlakibocsátó akkor is visszakaphatja az általa befizetett áfát, ha az adóhatóság a teljesítés hiánya miatt korlátozta a számlabefogadó áfa-levonási jogát. A teljesítés hiányát a számlakibocsátó az adóhatóság erre vonatkozó megállapításával vagy a bíróság ilyen tartalmú ítéletével is bizonyíthatja. A Kúria ezen döntése számos olyan adózót érinthet, akiknek üzleti partnereinél az adóhatóság korábban a teljesítés hiánya miatt megtagadta az áfa-levonást.

Az Áfa törvény alapján a számlakibocsátónak a teljesítés elmaradása esetén is áfa-fizetési kötelezettsége keletkezik, ha olyan számlát bocsát ki, amelyben áfát hárít át. Ilyen esetekben az áfa-kötelezettség alól a számlakibocsátó akkor mentesülhet, ha

• bizonyítja, hogy nem teljesült a számlában feltüntetett gazdasági esemény a felek között (teljesítés hiánya), és

• ezzel egyidejűleg haladéktalanul érvényteleníti az érintett számláját, vagy amennyiben nem ő volt a számlakibocsátó (a nevében valaki más állította ki az érintett számlát), akkor a számlabefogadót haladéktalanul értesíti, hogy részéről nem történt teljesítés (számla érvénytelenítése).

A Kúria a nemrég meghozott ítéletében a mentesülés fenti feltételei kapcsán rámutatott arra, hogy a felek közötti teljesítés hiányát a számlakibocsátó akár az adóhatóságnak vagy a bíróságnak az erre vonatkozó döntésével is bizonyíthatja. A Kúria emellett hangsúlyozta azt is, hogy ilyenkor a számla érvénytelenítésére a számlabefogadó által kezdeményezett rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárás befejezését követően is sor kerülhet.

„A Kúria fenti döntése alapján a fiktív számlás esetekben a számlakibocsátóknak lehetőségük van arra, hogy visszakapják az általuk befizetett áfát azokban az esetekben, amikor az adóhatóság a teljesítés hiánya miatt a számlabefogadók áfa-levonási jogát korlátozta. A Kúria újabb döntése az adóhatóság jövőbeli gyakorlatát is érintheti, hiszen a számlabefogadó adólevonási jogát korlátozó megállapítás egyúttal a számlakiállítónál visszaigényelhető áfát jelenthet” – mondta Dr. Pásztor János, a WOLF THEISS Faludi Erős Ügyvédi Iroda adójogi csoportjának vezetője.

 

WOLF THEISS

Az 1957-ben alapított Wolf Theiss Közép-, Kelet-, és Délkelet-Európa egyik vezető ügyvédi irodája. Jelenleg több mint 340 jogász támogatja ügyfeleinek üzleti tevékenységét a régió 13 országában: Albániában, Ausztriában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában. A jog és az üzleti tevékenység ötvözésével a Wolf Theiss átfogó és konstruktív megoldást nyújt jogi, pénzügyi és üzleti know-how alapján.

WOLF THEISS Faludi Erős Ügyvédi iroda

A magyarországi Wolf Theiss Faludi Erős Ügyvédi Iroda 2007 óta segíti ügyfeleit nemzetközi és hazai tranzakciókban, peres és választottbírósági eljárásokban és adóügyekben egyaránt. Legyen szó vállalatok egyesüléséről és felvásárlásáról, finanszírozásról vagy átstrukturálásról, illetve akár projektek és infrastrukturális beruházások lebonyolításáról, ügyfeleink minden esetben számíthatnak nemzetközi szinten elismert ügyvédeink megbízható közreműködésére, melyet igény esetén első osztályú adójogi tanácsadással is tudunk kombinálni. Irodánk egyik egyedülálló erőssége a szabályozott iparágak széles körében nyújtott tanácsadás az energetikai-, banki-, távközlési szektor vagy akár az élettudományok területén.