A Krímet a gyors csatlakozás mentette meg Délkelet-Ukrajna sorsától

A krími lakosság idejében hozta meg a döntést az Oroszországhoz csatlakozásról, és ennek köszönheti, hogy elkerülte Délkelet-Ukrajna sorsát – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz duma elnöke csütörtökön a Nemzetközi Parlamenti Fórum nevű moszkvai tanácskozáson.

A rendezvényen közel 70 ország mintegy 200 parlamenti képviselője vesz részt, közöttük több mint 20 európai ország törvényhozásának tagjai és szakértői.
Az orosz alsóház elnöke arról beszélt, hogy az Ukrajnában egymással szembenálló felek hétfőn kezdett egyeztetését az ukrán hadsereg “büntető csapásai” előzték meg, amelyek sok ember életét követelték. A politikus emlékeztetett a májusban az odesszai közigazgatás felgyújtott épületében megégett mintegy 40 ember tragédiájára és más, szerint “náci hátterű bűncselekményre”. Azt mondta, hogy mindez megtörténhetett volna krími földön is, ha lakói nem hoztak volna időben egyértelmű és demokratikus döntést az Oroszországhoz csatlakozásról” – mondta Nariskin.
Az orosz politikus sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy sok európai parlamenti képviselő és a világsajtó, mint mondta, “elhallgatja az ukrajnai neonácizmus veszélyét”.
“Valóban nem elegendő a történelmi tapasztalat, hogy megértsük, Hitler bűntársainak zászlaja alatt nem lehet demokratikus társadalmat építeni?” – tette fel a kérdést Nariskin. Hozzátette, hogy “Bandera utódainak veresége az ukrán elnökválasztáson mindenképen jó, de nem elegendő, mert a radikálisok befolyása az ukrán politikára sokkal nagyobb, mint amilyen eredményt elértek a választásokon”.
Szerinte a radikálisok a Majdan (a kijevi főtérről kiindult tiltakozások) és az “ukrajnai államcsíny” ütőerejét alkották, és ők tehetők felelőssé a Kijevben, Odesszában és Ukrajna keleti részén elkövetett kegyetlen bűncselekményekért.
Az orosz törvényhozás alsóházi elnöke úgy vélte, hogy a Verhovna Rada (az ukrán parlament), amely a februári hatalomváltás után szavai szerint az egyetlen törvényes hatalmi ág maradt Ukrajnában, “elmulasztotta az esélyt arra, hogy a politikai párbeszéd színtere legyen az országban”. Szergej Nariskin bírálta az ukrán parlamentet “a politikai ellenfelek üldözése, a nyelvtörvény eltörlésére tett kísérlet” és a “büntető hadműveletek” támogatása miatt.(MTI)

Scroll To Top