A fedezetkezelés biztonságot nyújt az építőipari beruházások szereplőinek

A piaci érdeklődés növekszik – Csökkenő kockázat építtetőnek és vállalkozóknak

A statisztikák azt mutatják, hogy sok évi hanyatlás után jelentős fellendülés zajlik a magyar építőiparban. A KSH adatai szerint az idei első félévben közel 23 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene, és az ágazat vállalatainak megrendelésállománya június végén 57 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A nagy beruházások megvalósulását korábban azonban nemcsak a rossz konjunktúra, hanem a területen tapasztalt rengeteg visszaélés és vita is lassította: kifizetetlen alvállalkozók, elhúzódó jogviták, a már kész projektek blokádja.

„Ezeket a kockázatokat majdnem teljes mértékben kiszűri a fedezetkezelés jogintézménye, amely – noha ez a tény a közvélemény számára kevéssé ismert – 2010 óta kötelezően alkalmazandó minden, nagyságrendileg másfél milliárd forintot meghaladó értékű építési beruházás esetében” – húzta alá egy szerdai sajtóbeszélgetésen Novák Zalán, az Első Fedezetkezelő Zrt. vezérigazgatója. Így a fedezetkezelés is támogatója lehet a remélhetőleg középtávon is folytatódó fellendülésnek.

A piacon legnagyobb, kizárólag fedezetkezeléssel foglalkozó szolgáltatónál éves szinten ötven-száz darabra becsülik a fedezetkezeléssel biztosított magyarországi projektek számát. Ezek jelentős része jelenleg még az állami/közösségi szférában zajlik, de a magánpiacon is legalább 200-400 milliárd forint értékben indulnak építőipari nagyberuházások. Tapasztalataik szerint az utóbbi időben jelentősen növekszik az érdeklődés az általuk nyújtott szolgáltatások iránt.

A fedezetkezelés legfontosabb célja, hogy biztonsági garanciát nyújtson minden résztvevőnek. A beruházó számára csökkenti a beruházás problémamentes befejezésének kockázatát. Ráadásul a vállalat hírneve sem sérül – nem történhet meg, hogy az elégedetlen vállalkozók a médiához fordulva hozzák rossz hírbe az építtetőt, noha ő átutalta pénzüket, csak az valahol kézen-közön eltűnt – mint ahogyan ez korábban gyakran megesett.

A fővállalkozó is biztonságban van, mert csak akkor kell megkezdenie egy – műszakilag pontosan körülhatárolt – építési ütemet, ha annak pénzügyi fedezete a fedezetkezelőnél már rendelkezésre áll.

Ha az adott ütem a műszaki ellenőr által igazoltan elkészült, a benyújtott számlákat a fedezetkezelő fizeti ki – méghozzá a regisztrált alvállalkozóknak akár közvetlenül is. Ez viszont a munkát ténylegesen elvégző cégeknek jelent garanciát – nincs sorbanállás, nem tűnhet el a pénz a vállalkozói láncban. Ráadásul akár már néhány nappal a teljesítést követően pénzükhöz juthatnak a közreműködők.

„Rendkívül fontos, hogy a vállalkozók regisztrálják magukat, mert csak így tudjuk számukra garantálni elvégzett teljesítményük ellenértékének kifizetését. Aki a rendszerben nem szerepel, az gyakorlatilag számunkra sem létezik” – hívta fel a figyelmet erre a szükséges lépésre Novák Zalán. A jogszabályban előírt regisztrációs kötelezettség azért is fontos, mert az utóbbi időben az építéshatósági eljárások során nemcsak a fedezetkezelői szerződés meglétét, hanem az adminisztrációs kötelezettség pontos teljesítését is ellenőrzik. Ha ez hiányzik, büntetést szabhatnak ki.

Az Első Fedezetkezelő Zrt. továbbfejlesztette az eredetileg a minisztérium által elkészíttetett szoftvert, amely nyilvántartja a projektben résztvevő vállalkozókat, számláikat és a teljesített kifizetéseket, és amely a jövőben akár  összekapcsolhatóvá is válhat a már szintén bevezetett elektronikus építési naplóval. A rendszer minden szokásos építőipari folyamatot, így például az eltérő szerződéses devizanemeket, a jóteljesítési garanciákat és a kifizetett előlegeket is képes kezelni.

A rendszer másik nagy előnye, hogy szigorú határidőkhöz és eljárási lépésekhez köti a vitás kérdések rendezését. Ilyen módon szinte teljes egészében elmaradnak a korábban hosszan elhúzódó viták és jogorvoslati eljárások. Ha mégis perre kerülne sor, a vitatott vállalkozói díj a végleges döntésig a fedezetkezelő letéti számláján marad.

„A piac egyre nagyobb mértékben igényli szolgáltatásainkat” – mondta el a vezérigazgató. Az Első Fedezetkezelő olyan nagy megrendelők projektjeinek lebonyolításában működik illetve működött közre korábban, mint a Stadler, a Bridgestone vagy az OTP Ingatlan által kivitelezett 300 lakásos győri Dália Palota. Az elmúlt két évben a sikeresen lebonyolított beruházások összértéke meghaladta a 60 milliárd forintot, az így létrejött beruházások eredményeképpen több ezer ember jutott új munkahelyhez.

A fedezetkezelő szoros kapcsolatban áll a bankokkal is, hiszen finanszírozóként nekik is fontos érdekük fűződik ahhoz, hogy a meghitelezett nagyprojektek lehetőleg zökkenőmentesen haladjanak az átadás felé, a hitelből kifizetett pénzek oda kerüljenek, ahová szánták őket. Ezért az Első Fedezetkezelő Zrt. eredményesen működik együtt a Raiffeisen Bankkal, a Citibankkal, de az OTP-vel és az UniCredit Bankkal is sikeresen valósítottak már meg közös projekteket.