A járvány második hullámát tükrözik az októberi munkaerőpiaci adatok – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők, hozzátéve, hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése nem a munkanélküliségben jelent meg, hanem az inaktív népesség növekedésében, mert a korlátozások miatt az elbocsátottak nem tudtak aktívan munkát keresni, ami pedig a statisztikai kritériumok szerint döntő feltétel.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint októberben a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az előző hónaphoz képest 31 ezerrel csökkent, ugyanakkor a munkanélküliek száma 23 ezerrel is kevesebb lett. A 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál. Az inaktív népesség száma viszont 53 ezerrel emelkedett, mivel a járvány terjedése és az ismételten bevezetett korlátozások miatt sokan nem kerestek munkát.
Hozzátette, hogy a 15-64 éves korosztály augusztus-októberi munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal alacsonyabb a három hónappal ezelőtti csúcsnál, vagyis a koronavírus második hulláma még nem törte meg a javuló trendet.
Előre tekintve: a járvány ismételt terjedése és a bevezetett korlátozások miatt a foglalkoztatottság tovább mérséklődhet, ám ez a hivatalos munkanélküliségi statisztikákban késleltetve jelenik majd meg. Az év végi statisztikák várhatóan a mostaninál magasabb munkanélküliségi rátáról számolnak majd be.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a járvány miatt novemberben az októberi adatoknál rosszabb munkaerőpiaci számokra lehet számítani a járvány okán elrendelt korlátozások miatt. A munkanélküliség növekedésének megállítását célzó kormányzati lépések eredményeként ugyanakkor nem várható, hogy a ráta 5 százalék fölé emelkedik ebben az évben.
A munkaerőpiac kilátásairól a K&H Bank szakértője azt mondta, hogy közép- vagy hosszabb távon – a járvány után – újra visszatérhet a munkaerőhiány a magyar gazdaságba. Elsősorban azért, mert egyelőre nincs markáns változás a demográfiai folyamatokban, ezért a munkaképesek száma jelentősen – több tízezer fővel – csökkenhet évente. Többéves távlatban kérdéses, hogy lesz-e elegendő munkaerő a tempós gazdasági fejlődéshez – fogalmazott Németh Dávid. Szerinte ráadásul nem kizárt, hogy pont a járvány hatására átalakuló globális ellátási láncok veszítenek a jelentőségükből, így előtérbe kerülnek a helyi cégek, ez pedig további munkaerőkeresletet generálhat a legtöbb országban, így a magyar gazdaságban is.
Érdemesnek tartotta azt is megjegyezni, hogy az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatás stagnált, a közfoglalkoztatás és a külföldre ingázók alacsonyabb foglalkoztatása miatt csökkent az átlagos foglalkoztatás. Ebből az is látszik, hogy gazdasági visszaesés idején először a más országokból származó, máshonnan ingázó munkaerőt építik le a vállalatok – tette hozzá. A foglalkoztatás novemberben a bevezetett szigorú korlátozások nyomán várhatóan tovább csökken, érdemi növekedést a korlátozások feloldása és a vakcina elérhetővé válása hozhat, zárta észrevételeit az Századvég szakértője.(MTI)
Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
