A pesti vásárló 119 ezret, a szabolcsi 62 ezret költ

A budapesti vásárló kétszer többet költ havonta a boltban, mint a szabolcsi, vagy a nógrádi. A különbség ugyanakkor most 2019-ben valamelyest kisebb, mint 2018-ban volt. Nem a budapestiek költöttek többet, hanem a szabolcsiak. A családi kassza mintegy 40%-a a boltban köt ki.

2019-ben eddig 5,8%-kal nőtt a boltos költekezés, a havi bruttó átlagkeresetek pedig 10% körüli ütemben emelkedtek. Az elmúlt néhány esztendőben is hasonló kép rajzolódott ki, de ezen belül tetemes az egyes földrajzi térségek különbözősége a boltos költekezésben, azzal együtt, hogy kivétel nélkül minden megyében nőttek a keresetek. Így volt ez régen is.

A budapestiek költik a legtöbbet, a szabolcsiak és a nógrádiak a legkevesebbet a boltban

A boltos költekezés területi különbözőségeiben döntő ok egy-egy földrajzi térség gazdasági fejlettsége, ereje. Számítanak különféle, az egyes térségekre jellemző sajátosságok is, például az idegenforgalom, turizmus súlya, a közlekedési viszonyok, a településszerkezet, vagy éppen a megye országon belüli elhelyezkedése, például egyes ipari központok, vagy éppen az országhatár közelsége.

Az egy lakosra jutó havi boltos költekezésben az ország közepe volt a legerősebb 2019 első félévében is, Budapest az első, Pest megye a harmadik, nyilván a fővárost övező bevásárlónegyedek jóvoltából is, amelyek döntő részben az autós bevásárlásokra épültek. És sokan onnan járnak dolgozni a fővárosba. Nem meglepő az sem, hogy az iparilag fejlett Győr-Moson-Sopron lakói a sorban a második legnagyobb költekezők, a főváros és Pest megye között. Mindhárom területen az egy főre jutó havi boltos költekezés értéke százezer forint felett van.

Nógrádban és Szabolcsban csak 62 ezer forintra futja havonta a boltban költekezni, de Békésben és Borsodban is csak 72 ezer forint ez az érték.

És mindez nem véletlen, ha összevetjük a bérekkel, keresetekkel. Ebben is Budapest jár az élen, a költekezésben elmaradóknál pedig vékonyabb a hó végi boríték:

térség	egy lakosra jutó havi boltos költekezés	havi nettó átlagkereset	költekezés/ kereset
Budapest	119 ezer ft	300 ezer ft	40%
Győr-Moson-Sopron	106 ezer ft	252 ezer ft	42%
Pest	103 ezer ft	220 ezer ft	47%
Zala	96 ezer ft	187 ezer ft	51%
Vas	93 ezer ft	217 ezer ft	43%
Fejér	91 ezer ft	240 ezer ft	38%
Veszprém	89 ezer ft	217 ezer ft	41%
Csongrád	88 ezer ft	201 ezer ft	44%
Komárom-Esztergom	87 ezer ft	238 ezer ft	37%
Bács-Kiskun	85 ezer ft	203 ezer ft	42%
Somogy	84 ezer ft	195 ezer ft	43%
Baranya	82 ezer ft	194 ezer ft	42%
Heves	82 ezer ft	221 ezer ft	37%
Tolna	79 ezer ft	219 ezer ft	36%
Hajdú-Bihar	77 ezer ft	195 ezer ft	39%
Jász-Nagykun-Szolnok	76 ezer ft	192 ezer ft	40%
Békés	72 ezer ft	173 ezer ft	42%
Borsod-Abaúj-Zemplén	72 ezer ft	187 ezer ft	39%
Nógrád	62 ezer ft	180 ezer ft	34%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	62 ezer ft	164 ezer ft	38%
Ország összesen	91 ezer ft	239 ezer ft	38%
KSH, 2019 első féléves adatsorból számítva, egy lakosra jutó vásárlás értéke, havi nettó átlagkereset: ezer forint, (havi költekezés: webáruházak nélkül)

A szabolcsiak többet költöttek a boltban, kisebb az olló

A 2018-as havi boltos költekezést összevetve 2019 első félévével lényeges elmozdulás nincs, viszont a különbség valamelyest csökkent a sor eleje és a vége között. Ebben az játszott szerepet, hogy a szabolcsi vásárlók 2019 első felében többet költöttek a boltban, mint korábban. De például az élbolyban nem volt változás:

térség	egy lakosra jutó havi boltos költekezés
	2018	2019
Budapest	119 ezer ft	119 ezer ft
Győr-Moson-Sopron	107 ezer ft	106 ezer ft
Pest	102 ezer ft	103 ezer ft
…
Békés	74 ezer ft	72 ezer ft
Borsod-Abaúj-Zemplén	70 ezer ft	72 ezer ft
Nógrád	61 ezer ft	62 ezer ft
Szabolcs-Szatmár-Bereg	51 ezer ft	62 ezer ft
KSH adatokból számolva, 2018: éves, 2019: első félév

(blokkk.com)