Brexit – Financial Times: az EU szűkre szabott kereskedelmi ajánlatot tesz, ha London nem részletezi, hogy mit akar

Az Európai Unió szűkre szabott, „kanadai stílusú” kereskedelmi megállapodásra tesz ajánlatot Londonnak, ha a brit kormány rövid időn belül nem áll elő saját részletes elképzeléseivel – írta vezető uniós tisztviselőket idézve a pénteki Financial Times.

A londoni gazdasági napilap EU-forrásai szerint ez a terv tükrözi azokat a brüsszeli, párizsi és berlini aggályokat, hogy Theresa May brit miniszterelnök hozzáállása a jövőbeni kapcsolatokhoz nem tesz lehetővé érdemi tárgyalásokat a brit EU-tagság megszűnése utáni kereskedelmi kapcsolatrendszerről.
A lap forrásai szerint ha Nagy-Britannia olyan kereskedelmi modellt próbál erőltetni, amely érvényesítené az unió egységes belső piacának előnyeit, ugyanakkor elvetné az EU szabályozási kötelmeit, akkor az Európai Unió „magához ragadja a kezdeményezést”. A Financial Times által név nélkül idézett egyik magas rangú uniós kormánytisztviselő szerint Brüsszel ebben az esetben Kanada és az EU szabadkereskedelmi megállapodásának modelljére alapozott javaslattal állna elő tavasz végén vagy nyár elején.

A kanadai-EU szabadkereskedelmi szerződés elsődleges problémája London szempontjából az, hogy nem terjed ki a szolgáltatások kereskedelmére, márpedig a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát a szolgáltatási szektor állítja elő, és ezen belül is kivételes súlya van a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorának. London teljes exportján belül a pénzügyi és a kapcsolódó egyéb szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (csaknem 36 ezer milliárd forintot), a londoni gazdaság teljes exportjának 50 százalékát.
David Davis, a Brexit-tárgyalásokat brit részről irányító minisztérium vezetője a BBC televíziónak nyilatkozva a minap ki is emelte: a brit kormány a Kanadával kötött uniós egyezménynél jóval szélesebb körű, „Kanada-plusz-plusz-plusz” szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére is.
A brit kormány ugyanakkor ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, mivel az EU-tagság megszűnése után nem kívánja teljesíteni azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Unió a belső piaci és a vámunióbeli tagsághoz megszab. E feltételrendszer egyik sarkalatos eleme a munkaerő megkötések nélküli áramlása az uniós országok között, London viszont szabályozni kívánja az EU-országokból érkező bevándorlást is.
A Financial Timesnak egy vezető EU-diplomata ezekkel az elképzelésekkel kapcsolatban azt mondta: aggályos, hogy London „még mindig valamiféle Brexit-álomvilágban él”, és várhatóan 2018 eleje lesz az az időszak, amikor Nagy-Britanniának „le kell számolnia saját illúzióival”.
(MTI)