Ukrajnában polgárháború van

Ukrajnában tényleges polgárháború van – jelentette ki Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a testület szerdai zárt ülése után; a testület tagjai az ukrajnai helyzetről kaptak tájékoztatást.

ukran_orosz_katonaA harci helyzet egyre kiterjedtebb, több régiót és egyre több lakost érint – mondta Molnár Zsolt, kiemelve, hogy már több civil áldozata van a cselekményeknek, egy magyar állampolgárt pedig túszul ejtettek a közelmúltban. Utóbbi kapcsán hozzátette: a magyar állampolgár kiszabadításában a Terrorelhárítási Központ (TEK) jól végezte a dolgát.
A vasárnapi ukrán elnökválasztásról Molnár Zsolt úgy vélekedett: az ukrán politikai helyzet annyiban stabilabbá tud válni, hogy legitimebb vezetése lehet Ukrajnának. Ugyanakkor kiemelte: mivel a megválasztott elnök által képviselt irány a szeparatisták számára nem elfogadható, félő, hogy rövid távon a fegyvereké és a harci helyzeté lesz a hangsúly.
A választáson az ukrán központi választási bizottság részeredményei szerint Petro Porosenko dúsgazdag üzletember, a Vitalij Klicsko vezette Ütés párt jelöltje szerezte meg a voksok többségét. Második fordulóra nem lesz szükség.
A szomszédos országban a hónapok óta tartó válságnak egyre több halálos áldozata van; a közelmúltban egy olasz újságírót is megöltek, egy magyar férfit pedig ismeretlen fegyveresek foglyul ejtettek. Sikeres tárgyalások után, a TEK és a külföldi partnerszolgálatok együttműködésének eredményeként múlt szerdán fogva tartói elengedték az Ukrajnában dolgozó magyar férfit.
A nemzetbiztonsági bizottság szerdai ülésén a titkosszolgálatok, minisztériumok képviselői, valamint Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ vezetője számolt be az ukrán válság aktuális eseményeiről.(MTI)

Ukrajna 1991augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím-félsziget hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről. Ugyanebben az évben Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia aláírják a budapesti egyezményt az ország területi integritásának védelméről.

2004-ben Leonyid Kucsma elnök bejelentette, hogy nem indul az elnökválasztásokon. Két jelölt mérkőzött meg, Viktor Janukovics, aki mind Kucsma, mind Oroszország támogatását maga mögött tudhatta, illetve Viktor Juscsenko, aki a nyugatra nyitás politikáját tartotta szem előtt. A lezajlott választásokon a hivatalos eredmények szerint parányi többséggel Viktor Janukovics győzött, ám az ellenzék hívei tüntetésekbe kezdtek Kijev utcáin, új választásokat követelve, a keleti régiókban történt választási csalások és megfélemlítésekre hivatkozva. Ez volt a narancsos forradalom. Az alkotmánybíróság végül megsemmisítette a választási eredményeket. A győztes narancssárga forradalmat követően a nyugati orientáltságú Viktor Juscsenko vált Ukrajna elnökévé.

Viktor Janukovics 2006-ban, négy hónapos politikai válság után lett Ukrajna miniszterelnöke, de csak rövid ideig maradt a posztján, miután a 2007-es választásokat ismét a narancsos forradalmat vezető pártok nyerték, és így Julija Timosenko alakíthatott kormányt. Viktor Janukovics a Régiók Pártjának színeiben 2010-ben a szavazatok több mint 48 százalékával megnyerte az ukrán elnökválasztást, majd röviddel ezután Mikola Azarovot nevezte ki miniszterelnöknek. 2011augusztus 5-én Julija Timosenkót letartóztatták hivatali hatalommal való visszaélés miatt és a bíróság elé állították. A bíróság október 11-én 7 év börtönre ítélte a 2009-es orosz-ukrán gázvitát lezáró,Vlagyimir Putyinnal kötött szerződés miatt.

2011szeptember 20-án a parlament elfogadta a téli időszámítás eltörlését. Emiatt az ország területen az UTC-hoz képest +3 óra lett az eltérés, amelynek az elnevezése Kijevi időzóna.[5] A nyugati megyék tiltakozása miatt a döntéstoktóber 18-án visszavonták.[6]

Az Euromaidan tüntetés Kijevben2013. december 1-jén

2013 novemberében tüntetések kezdődtek Kijev főterén, a Majdanon, az Euromaidan ellenzéki társulás szervezésében. A tüntetések kiváltó oka az volt, hogy az euro-atlanti integrációból, konkrétan az EU társulási szerződéstől az elnök, Janukovics visszatáncolt, mikor egy kedvező ajánlatot kapott Putyintól.

A tüntetés kitartóan tovább folyt, amíg 2014. február közepén a tüntetők és a rendfenntartó erők közötti véres összecsapásokká nem eszkalálódott. 2014. február 18-án az összecsapásoknak már 20 halálos áldozata volt. Ez február 21. reggelére már 80-ra nőtt. Arról, hogy ki is kezdte az összecsapásokat, a különböző források mást és mást állítanak. A rendőrség csak napok elteltével kapott engedélyt éles lőszer használatára, önvédelemhez. Egy harmadik oldal is hozzátett az eseményekhez, ugyanis mindkét oldalról megerősített hírek alapján orvlövészek lőtték a téren lévőket, akik az oroszbarát krími autonóm terület belügyi osztagához tartoztak.Többek között egy vöröskeresztes önkéntest is nyakon lőttek.

Mesterlövészek a háztetőn Kijevben 2014. február 18-án

A tüntetések Nyugat-Ukrajna több városára is átterjedtek. Több városban, köztük a kárpátaljai Ungváron is békés hatalomátvétel történt. Az erőszak nemzetközi visszhangot váltott ki és három EU-s külügyminiszter érkezett Kijevbe, hogy közvetítsenek az Euromaidan ellenzéki vezetői és Janukovics között. Ennek eredménye egy egyezmény lett, melyet február 21. péntek délután írtak alá. Ennek értelmében többek között előrehozott elnökválasztást tartanak még 2014-ben, és 48 órán belül visszaállítják a narancsos forradalom után született 2004-es, az elnöki jogköröket korlátozó alkotmányt. A megállapodást mind Janukovics, mind az ellenzéki vezetők, mind a három EU-s külügyminiszter aláírta. A tárgyalásokon részt vevő orosz küldött azonban nem írta alá.

Míg a nyugati és ukrajnai vezetők valamelyest megkönnyebbültek, az oroszok fenntartással fogadták az egyezményt. Ugyanakkor az Euromaidan tüntetői továbbra is a téren maradtak, és nem fogadták el az egyezményt. Janukovics azonnali lemondását követelték, és a halálos áldozatokkal járó összecsapások felelősieinek törvény elé állítását. Janukovics Régiók Pártja nevű kormányon lévő pártjából egyre léptek ki a képviselők. Egyesek közülük azt hangoztatták, hogy Janukovics gyenge kezű volt, és meghajlott a tüntetők követelése előtt. Janukovics az éjszaka során elhagyta az elnöki birtokot, és testőreivel ismeretlen helyre távozott. Másnap reggel, február 22-én a parlament bizalmatlansági szavazás után felmentette Janukovicsot, majd elfogadott egy új törvényt, melynek értelmében kiengedték a börtönéből Julija Timosenkót is. Janukovics egy nyilvánosságra került korábbi felvételen még arról beszélt, hogy „banditák terrorizálják Ukrajnát”. Később kiderült, hogy a fellegvárának számító Harkivbe ment egy konferenciára. Azt követően, hogy a parlament megvonta tőle a bizalmat, megpróbálta légi úton elhagyni az országot, amit a határőrség megakadályozott. Végül egy kis testőri különítmény társaságában Krímen keresztül Oroszországba utazott, ahol Rosztov-na-Donuban tartott sajtótájékoztatót február 28-án.A Kijevben történteket puccsnak nyilvánította, az ellenzéket felszólította a február 21-i megállapodás betartására, és a békés rendezés mellett fogalt állást.

Jelzés nélküli katonákSzimferopolban 2014. március 2-án

2014. február 26-án Putyin rendkívüli katonai gyakorlatot rendelt el az orosz hadsereg harckészültségének ellenőrzésére az Ukrajnával határos területeken. Majd Oroszország megindította a Krím-félsziget megszállását az ott élő orosz kisebbség érdekeinek biztosítási ürügyén (a Krím népességének közel 60%-a orosz nemzetiségű, sokuk orosz állampolgársággal is rendelkezik). Az indokláshoz tartozott továbbá, hogy Szevasztopolban található az orosz fekete-tengeri flotta bázisa, mely stratégialiag létfontosságú az oroszok számára, és a biztonságának védelmére fenntartják a jogot. Bár a 2010-ben meghosszabbított bérleti szerződés 2047-ig biztosítja a jelenlétüket és a bázis használati jogát, Ukrajna euro-atlanti integrációja nyilvánvaló problémát jelenthet, amennyiben a Krím ukrán fennhatóság alatt marad. 2014. március 1-jén Putyin felhatalmazást kért az orosz parlamenttől a katonai beavatkozásra Ukrajnában, amelyet a parlament egyhangúan elfogadott.[12] A megszállást Moszkva eleinte nem vállalta nyíltan, jelzés nélküli egyenruhás fegyveresek foglalták el a félsziget fontos stratégiai objektumait. Ennek ellenére, a világsajtóban megjelent hírek szerint voltak rá példák, hogy az oroszok hivatalosan is elismerték a saját csapataik által végzett manővereket. A fegyveresek között az FSZB titkos ügynökei is tevékenykedtek.2014. március 2-án az ukrán flotta visszavonult a Krímből. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2014. március 3-i ülésén is Oroszország ragaszkodott ahhoz, hogy nincsenek bizonyítékok a katonai megszállásra, ugyanakkor elismerte, hogy Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök kérte arra Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában. Sokak szerint ez a lépés Vlagyimir Putyin birodalmi törekvéseinek realizációja, melyet hosszas titkosszolgálati előkészítés előzött meg. Egyes híresztelések szerint Oroszország ultimátumot adott a Krímben állomásozó ukrán csapatoknak a visszavonulásra/átállásra, amit azonban az orosz Védelmi Minisztérium cáfolt. Tény azonban, hogy nagy az orosz katonai jelenlét a Krím-félszigeten, a legtöbb katonai és logisztikai stratégiai pontot március 3-ra az ellenőrzésük alá vonták.

Az euro-atlanti világ vezető politikusai – úgymint Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit kormányfő – neheztelésüket fejezték ki az orosz lépéssel kapcsolatban, és az ukrajna biztonságát szavatoló 1994-esbudapesti egyezmény megsértésének tekintik. Konkrét lépésre azonban nem szánták el magukat március 3-ig, hacsak nem tekintjük annak azt, hogy Lengyelország a NATO alapszerződésének 4. cikkelye alapján kezdeményezte a tagországok nagyköveteinek összehívását. A helyzet komplikáltsága, hogy Krímben jelenleg egy rendkívül oroszbarát kormány regnál, amely kezdeményezte a moszkvai időszámításra való átállást, és sokak szerint a krími oroszok várják az anyaország felszabadító lépéseit, míg a krími tatárok – akik évszázados konfliktus-emlékeket őriznek – már csomagolnak, hisz véleményük szerint az orosz féltől nem sok jóra számíthatnak.

José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke rövid időn belüli EU-csúcs összehívását jelentette be Ukrajna ügyében, amelynek feladata egy pénzügyi mentőcsomag összeállítása a bajbajutott ország részére. Sokak szerint Ukrajna azonnali/mihamarabbi EU- és NATO-csatlakozása lenne a megoldás mind a gazdasági, mind a területi integritását fenyegető veszélyekre.

Az USA külügyminisztere, John Kerryukrán parlamenti képviselőkkel Kijevben 2014. március 4-én

2014. március 4. reggelére Ukrajna harkiviluhanszki és a donecki területek keleti határai mentén is orosz mozgósításokról jelentett az ukrán határőrség. A nap folyamán azonban Putyin utasítást adott ki a február 26-án kezdett katonai gyakorlatok befejezésére. Az Egyesült Államok külügyminisztere, John Kerry megérkezett Kijevbe, ahol a vezető politikusokkal egyeztetett. Az USA Moszkva elleni szankcióként felfüggesztette az Oroszországgal folytatott kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat, valamint felfüggesztett mindennemű katonai együttműködést az oroszokkal. Másnap Kanada is ugyanígy tett, és a korábban (február 18-án) bezárt kijevi nagykövetségét továbbra sem nyitja meg.  Március 5-én a NATO főtitkára bejelentette, hogy a szövetség számos együttműködési programot felfüggeszt Oroszországgal Ukrajna szuverenitásának megsértéséért.

Bár Putyin a 2014. március 4. esti sajtótájékoztatóján tagadta az orosz haderők krími jelenlétét, Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter másnap Madridban elismerte, hogy a fekete-tengeri orosz flotta tett néhány intézkedést, hogy megakadályozza a vérontást a Krímben, azonban a félszigeten jelenlévő fegyvereseket nem áll módjukban visszarendelni, minthogy nincsenek orosz fennhatóság alatt. Az tény, hogy a félszigeten továbbra is számos oroszbarát fegyveres szerveződés aktív, pl. az Orosz Motorosok nevű szervezet, akik valóban nem állnak a Kreml közvetlen irányítása alatt. Az ENSZ különmegbízottját is ilyen fegyveresek kényszerítették a Krím elhagyására mindössze pár órával azután, hogy március 5-án megérkezett Szimferopolba.

Március 5-én a sajtóban már megjelentek az első hírek a krízis megoldásáról. Andrij Descsica ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy valószínűtlen a krízis háborúvá eszkalálódása, Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pedig bejelentette, hogy Krím nagyobb autonómiát kaphat. Ugyanakkor Lavrov nem jelent meg a találkozón, amelyet a budapesti egyezmény aláírói közötti párbeszéd megindítására szerveztek a párizsi amerikai nagykövetségen.Az orosz külügyminiszter azonban a délután folyamán asztalhoz ült amerikai kollégájával, amely az első ilyen hivatalos egyeztetés volt a krízis kezdete óta.

A legnagyobb probléma ugyanakkor a fenyegető ukrán államcsőd. Az ukrán kormány szerint 35 milliárd dollárra van szükség az elkövetkező két évben ennek elkerüléséhez. Janukovics leváltása előtt 15 milliárd dolláros kötvényvásárlásra kapott ígéretet oroszoktól, amelyet Moszkva azonban felfüggesztett, miután az elnököt leváltották. Az euro-atlanti országok azonnal hangsúlyozni kezdték Ukrajna pénzügyi kisegítésének fontosságát az IMF és az EU együttműködésével. 2014. március 4-én az IMF Kijevbe érkezett küldöttei megkezdték a tárgyalásokat, az EU pedig felvetette, hogy kifizeti Ukrajna a Gazprom orosz állami gázszolgáltató felé fennálló tartozását. Az ukrán parlament elfogadta az EU 610 milliós kölcsönajánlatát.[20] Majd 2014. március 5-én Barroso bejelentette, hogy az EU 11 milliárd dollár pénzügyi támogatást nyújtana Ukrajnának. Oroszország viszont a sajtát érdekszférájában szeretné látni Ukrajnát, és szintén március 5-én Putyin is felszólította az orosz-fehérorosz-kazah vámuniós tagállamokat Ukrajna válságból való kisegítésére.

2014. március 6-án a krími parlament elvi döntést hozott Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozásáról, és március 16-án népszavazást szándékoznak tartani erről. Öt nappal a választások előtt a szimferopoli parlament (mivel a választás eredmény már előre nyilvánvaló) kihirdette a Krími Köztársaság megalakulását. A krími tatárok szerint ez őrültség, mivel nincs is ezt lehetővé tevő törvény.Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök közölte, hogy ez alkotmányellenes. Az Európai Tanács szintén máricus 6-án rendkívüli ülést tartott, melynek határozata további szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen.[24] A csúcs után Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnöke szintén közölte, hogy a csatlakozásra vonatkozó népszavazási kezdeményezés alkotmányellenes, és minden jogalapot nélkülöz.Az orosz parlament egyes képviselő szerint gyorsított eljárásban bírálhatnák el a Krím csatlakozási kérelmét.

Közben hírek láttak napvilágot arról, hogy Janukovics szívinfarktust kapott, és meghalt. Annyi biztos, hogy a rosztovi sajtótájékoztatója óta nem volt nyilvánosság előtt. Putyin azt állította, hogy március 2-án látta utoljára.

Március 16-án sor került a nemrég függetlenné vált Krímben, az orosz fegyveres erők felvonulása közben a népszavazásra a félsziget hovatartozásáról. A népszavazás eredményét és lefolyását már most teljes mértékben kétségbe vonják a nyugati államok és az Európai Unió, illetőleg Magyarország sem ismerte el. A szavazáson leadott voksok 93%-a kiáll az Oroszországgal való egyesülés mellett, ezen eredmény tudatában szándékoznak kérni a krími orosz vezetők Moszkvától felvételüket az Orosz Föderációba. Ukrajna keleti részén is tovább mélyül az ellentét és sűrűsödnek az összetűzések az ukránok és az oroszok között, mivel utóbbiak a krími példa követését szorgalmazzák.

Március 18-án bejelentették a Krím egyesülését Oroszországgal, a helyzet ugyanakkor napról-napra súlyosabb és fegyveres konfliktus kezd kialakulóban lenni Ukrajna és Oroszország között. Március 21-ig tűzszünetben állapodott meg az orosz és ukrán hadügyminisztérium, eddig az időpontig az orosz fegyveres erők a Krímben állomásozó ukrán katonai egységekben ultimátumot adtak, hogy hagyják el állomáshelyüket, vagy pedig álljanak át. Szimferopolban, a Krím székhelyén már sor került fegyveres összetűzésre.

Forrás:Wikipedia

Scroll To Top