Piacbefolyásolás miatt büntetett az MNB

Az XP-BANKTECHNIKA Zrt., a PT LAND Zrt. és egy természetes személy piacbefolyásolásnak minősülő félrevezető ügyleteket kötött – állapította meg az MNB, amely összesen 11,5 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte e szereplőket.

Mint arról az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a jegybank beszámolt, piacfelügyeleti eljárása keretében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapította, hogy a két cég és egy természetes személy a Budapesti Értéktőzsdén piacbefolyásolásnak minősülő (wash trades) ügyleteket kötött, ahol a a részvény tényleges tulajdonosa, illetve a kockázatviselő személye nem változott.
A jegybank gyakorlata szerint az ilyen típusú kereskedési technika hamis vagy félrevezető jelzések adhat, mivel e tranzakciók célja jellemzően nem elsődlegesen a pénzügyi eszköz adásvételére irányuló befektetés. Az ilyen tőzsdei ügyletek kifejezetten alkalmasak arra, hogy egy részvény likviditásáról vagy a kereskedés volumenéről hamis, félrevezető jelzéseket közvetítsenek a tőzsdei szereplők felé. Ezeket pedig a későbbi befektetési döntések meghozatala során bármely tőkepiaci szereplő felhasználhatja.
Az MNB pénteken közzétett határozatában a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt egy természetes személyt 6 millió forint, az XP-BANKTECHNIKA Zrt.-t 5 millió, a PT LAND Zrt.-t pedig 500 ezer forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta.
Az MNB súlyosító körülményként értékelte, hogy a piacbefolyásolással érintett részvény a Budapesti Értéktőzsde Prémium (illetve a vizsgált időszakban “A”) kategóriájába bevezetett, a BUX és a BUMIX kosárban szereplő értékpapír volt, a bírsággal szankcionált személyek pedig jogsértő tevékenységüket huzamosabb időn keresztül folytatták. A természetes személynél súlyosító körülményként vették figyelembe, hogy a vizsgálat során nem tanúsított együttműködést, rosszhiszemű volt és az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására törekedett, továbbá az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állított nyilatkozatában. Így az MNB-nek már korábban lehetősége lett volna a természetes személy magatartását eljárási bírság kiszabásával szankcionálni.
A piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, így az MNB büntetőeljárást kezdeményezett az illetékes rendőr-főkapitányságnál.(MTI)

Scroll To Top