Londoni befektetői felmérés: Kína a nagy globális kockázat

Kína jelenti a legfőbb kockázatot a világgazdaságra, az Európával kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor enyhültek az egyik legnagyobb londoni pénzügyi szolgáltató csoport csütörtökön ismertetett legújabb befektetői felmérése szerint.

A Barclays londoni befektetési és elemzőrészlege rendszeresen méri a globális adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán kötvényalap-kezelői kör hangulatát.
A héten elvégzett legfrissebb vizsgálata során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán intézményi kötvénybefektetőknek, hogy szerintük mely térségek jelentik a legnagyobb kockázatot a világgazdaságra. A válaszadók 79,4 százaléka nevezte meg Kínát, 44,1 százalékuk szerint Európa is jelentős globális kockázati forrás.
Kínával kapcsolatban erősödtek, Európa esetében jelentősen enyhültek a befektetői aggodalmak. A ház előző, két hónappal ezelőtti hasonló körkérdésére ugyanennek a befektetői körnek a 75 százaléka jelölte meg Kínát, 70 százalék pedig Európát komoly világgazdasági kockázati forrásként.
Romlott a hangulat a Kínán kívüli felzárkózó gazdaságokkal kapcsolatban is. Ezt az országcsoportot az előző felmérésbe bevont japán intézményi kötvénypiaci befektetők 15 százaléka tartotta számon a világgazdaságra nagy kockázatot jelentő térségek között; a mostani Barclays-felmérés tanúsága szerint arányuk azóta 40 százalékra emelkedett.
A kínai gazdaságból – elsősorban is a pénzügyi szektorból – eredő potenciális kockázatokra más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.
A Moody’s Investors Service – a világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja – minap ismertetett helyzetértékelésében azt állapította meg, hogy egyre nagyobb kockázatokat jelent a kínai pénzügyi rendszeren belül az úgynevezett árnyékbankok növekvő súlya. A Moody’s szakértőinek becslése szerint a szabályozott kínai bankszektoron kívüli pénzügyi szolgáltatók által terjesztett hiteltermékek állománya – csak e szolgáltatók alaptermékeit tekintve – 2012 végén elérhette a 21 ezer milliárd jüant, ami a tavalyi kínai hazai össztermék (GDP) 39 százalékának felelt meg.
A hitelminősítő szerint az árnyékbankok működése – mivel átláthatatlan, kevésbé szabályozott hitelfolyósítási gyakorlatról van szó – árfolyambuborékokat hozhat létre, és kockára teheti a pénzügyi stabilitást.
Hasonló kockázati megfontolások miatt minősítette le nemrégiben egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings a hazai valutában fennálló kínai államadósság besorolását, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a kínai gazdaságba kiáramló hitelmennyiség meredek emelkedése miatt nőttek a kínai pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok.
A Fitch – amely az addigi „AA mínusz”-ról egy fokozattal „A plusz” szintre rontotta Kína szuverén hazai adósságának osztályzatát – a leminősítéshez fűzött elemzésében kiemelte, hogy a kínai gazdaságba áramló hiteltömeg 2009 óta sokkal gyorsabban nőtt a hazai össztermék növekedési üteménél. A cég becslése szerint az árnyékbanki szolgáltatások különböző formáit is beleszámítva elérhette a hazai össztermék 198 százalékát a kínai gazdaságba 2012 végéig kiáramlott teljes hitelmennyiség.
Carson Block portfolió-befektető, a Muddy Waters Research nevű, Kínára szakosodott gazdaságelemző csoport alapítója minapi helyzetértékelésében kiemelte, hogy a kínai bankrendszerben mára nagyobb mennyiségű „mérgező eszköz” – vagyis elértéktelenedéssel, nem teljesítővé válással fenyegető követelésállomány – halmozódott fel, mint amennyi a nyugati pénzügyi szektorokban volt a 2008-ban elhatalmasodott globális pénzügyi válság előtt. (MTI)