Külföldi sajtó Magyarországról – német lapok

Németországban Angela Merkel kancellár budapesti látogatásával kapcsolatban közölt értékelést a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), a liberális Süddeutsche Zeitung, a Handelsblatt című üzleti lap és a Spiegel Online hírportál.

A FAZ Magyarország elsodródik Európától címmel közölte Reinhard Veser kommentárját, amely szerint Orbán Viktor az 56-os „népfelkelés” politikai hagyományának követőjeként tekint magára, mégis „úgy tűnik, hogy Putyin nem demokratikus modelljéhez közeledik”.
Hozzátette, hogy a Nyugat az ukrán válságban „meglepően egységesen” lép fel Oroszországgal szemben, de az EU-ban néhány kormányfő  „nem igazán” akar a többiekkel tartani. Úgy vélte, ebbe a csoportba tartozik Orbán Viktor is, aki „mintha elfelejtette volna saját történetét”, amely a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén elmondott beszéddel kezdődött.
Hangsúlyozta: kétségtelen, hogy Orbán demokratikus választáson győzött, de „vezetése alatt Magyarország kezd lesodródni a demokratikus útról”, és ugyan „távol van attól, hogy olyan legyen, mint Oroszország”, de mindaz, amit a kormányfő a kritikus sajtóról, a civil szervezetekről és az +illiberális demokráciáról+ mond, „felkelti a gyanút”, hogy azt szeretné, ha Magyarország ott tartana, ahol Oroszország.
http://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/europa/kommentar-von-reinhard-veser-zur-lage-in-ungarn-13405195.html
A FAZ Forradalom fűre lépés nélkül címmel közölt beszámolót Stephan Löwensteintől, aki az Andrássy egyetemen tartott fórummal kapcsolatban kiemelte, hogy az intézmény „hazai pálya” a németek számára, és ezt az előnyt arra is kihasználták, hogy meghívják „kifejezetten” azoknak a civil szervezeteknek a képviselőit, amelyeket „tavaly nyár óta szorongat a kormány”.
Merkel a rendezvényen a mondanivalóját „gondosan becsomagolta meleg hangú megnyilvánulásokba”, ugyanakkor a hallgatóság magyar része a kancellár szavait Orbán Viktornak szóló „alig leplezett figyelmeztetésként” érthette, Merkel „ennyiben valószínűleg még felül is múlta a legtöbb ellenzéki várakozásait” – vélekedett Löwenstein.
A FAZ Mint a fociban címmel közölte Stephan Löwenstein portréját Orbán Viktorról, amely szerint a beletörődés a vereségbe „nem tartozik Orbán szembetűnő jellemvonásai közé, a pályán és a politikában sem”. Pártja 2002-ben váratlan vereséget szenvedett, ami a Fideszben sokaknak „máig kulcsélmény”. Orbán így a 2010-es választási győzelem után „nem hagyta a körmére égni a dolgokat”, és ugyan nagy parlamenti többsége kétségtelenül demokratikus legitimáción nyugszik, de ezt a többséget „arra használta fel, hogy ne csupán minden elérhető pozíciót követőivel töltsön be, hanem a párt tartós előnyére szolgáló módon átépítse Magyarország intézményrendszerét ” – írta a FAZ szerzője.
A liberális Süddeutsche Zeitung Szükséges látogatás címmel közölte Stefan Braun kommentárját, aki kiemelte, hogy Merkel látogatásával „természetesen nem változott meg rögtön minden”, és azzal, hogy a magyar „titkosrendőrség undok módon megakadályozott” egy tüntetést, hű maradt „kellemetlen-autoriter” híréhez, mint ahogy Orbán Viktor is hű maradt magához, hiszen nem ígérte meg, hogy szakít „a demokráciát korlátozó, rideg politikájával”.
Hozzátette: ennyiben „a vizit nem hozott nyereséget”, de az ilyen látogatásokra mégis szükség van, mert kifejezik a német érdekeket és „kényelmetlené válhatnak az olyan vendéglátónak, mint Orbán, ha a vendég azt a tartást testesíti meg, amelyet oly nagyon kívánnak Orbán bírálói hazájukban: több liberalitás, nagyobb nyitottság, több személyes szabadság, úgy is mint egy társadalom kreativitásának motorja”.
Hangsúlyozta: az ilyen látogatások tehát alapvető fontosságúak, akkor is, ha „az üzenet nem öles szalagcímekben, hanem halk szavakban” nyilvánul meg.
A Handelsblatt Orbán, a kaméleon címmel közölt kommentárt Hans-Peter Siebenhaartól, aki az adórendszerre utalva hangsúlyozta, hogy éppen az ellenkezője igaz a miniszterelnök állításának, miszerint a német-magyar viszonyban nincs semmi gond. Kifejtette, hogy a magyar kormányfő kelet és nyugat között egyensúlyoz, „eljátssza a nagy európait”, ha számára az a hasznos, de a másik oldalon Oroszországnak „udvarol”, Merkel pedig Budapesten megpróbálta rávenni őt az EU irányvonalának követésére az ukrán válságban.
Úgy vélte, Vlagyimir Putyin budapesti látogatásakor megmutatkozhat, hogy Orbán mennyire megbízható. Hangsúlyozta: az orosz elnök „politikai árat” követel majd a hosszú távú gázszállításról szóló szerződésért, és az egyre hevesebb ukrajnai háború miatt ez az ár „sokkal nagyobb lehet annál, amit egyesek el mernek képzelni”.
A Spiegel Online hírportál Látogatás Magyarországon – Merkel nem beszél világosan címmel számolt be a látogatásról, kiemelve, hogy a kancellár „visszafogottan fogalmazta meg bírálatát”, megmaradt a „kritikus utalásoknál” és a „művészien becsomagolt kritikus fejtegetéseknél”, amelyek valószínűleg nem voltak „különösebben fájdalmasak” Orbán számára és „csalódást” okoztak mindazoknak, akik világos beszédre számítottak a kancellártól.
www.faz.net/aktuell/politik/ausland/europa/kommentar-von-reinhard-veser-zur-lage-in-ungarn-13405195.html

(MTI)