Járai Zsigmond szerint a Magyar Nemzeti Bank vezetésének 2009 óta a növekedés támogatására kellett volna fókuszálnia, és nem kizárólag az infláció elleni küzdelemre. A jegybank felügyelőbizottságának elnöke a Heti Válasznak adott interjúban helyesnek nevezte a mostani kamatcsökkentési periódust.
Az MTI-nek szerdán eljuttatott és a hetilapban csütörtökön megjelenő interjúban Járai Zsigmond úgy fogalmaz, hogy a magyar jegybank mostani vezetése olyan dolgokat is meglépett, amelyeket már az előzőnek is meg kellett volna tennie.
Szinte minden olyan országban indítottak növekedési hitelprogramot, ahol nehéz helyzetbe került a gazdaság – említette meg.
„Tulajdonképpen 2009 óta erre kellett volna fókuszálnia az MNB-nek, és nem kizárólag az infláció elleni küzdelemre. Mivel recesszióban általában nincs túlkereslet, így nem az infláció elszabadulása a fő veszély” – fogalmazott a volt MNB-elnök.
Véleménye szerint már az MNB előző vezetőinek is sokkal nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetniük a növekedés támogatására és a pénzügyi korlátok oldására.
„Úgy vélem, Matolcsy György és a monetáris tanács helyesen döntött az irányváltás mellett. Ugyanez mondható el a kamatcsökkentési periódusról is. Persze ennek is van kockázata” – mondta.
„Simor András és a 2013 előtti jegybanki vezetés mentségére legyen mondva, hogy 2009–2010-ben még lényegesen szűkebb volt a mozgástér. De talán sokkal hamarabb lehetett és kellett volna váltani” – tette hozzá Járai Zsigmond.
Hozzátette: mára Magyarország az előző kormányok gazdaságpolitikája miatt körülbelül 25 százalékkal lemaradt a kelet-közép-európai országok 2004 óta nyújtott átlagos gazdasági teljesítménye mögött. „Immár tíz éve még a környező államokhoz képest is lassú lecsúszásban vagyunk, és a különbség 2017-re még nagyobb lehet. Ez az igazi probléma. Ezen javíthatott volna valamelyest, ha a növekedésorientált program hamarabb kezdődik el” – fejtette ki.
Mint mondta, az Orbán-kormány már az első évben helyesen ismerte fel, hogy a gazdasági válságból csak a költségvetés konszolidációjával és az adósságállomány csökkentésével lehet kilábalni.
„Sikerült bravúrosan lavíroznia: az egymásra épülő lépésekből mindig csak annyit tett meg, amennyire éppen szükség volt, s amennyit még éppen megtehetett. Ezt a programot az IMF-fel együttműködve tényleg nem lehetett volna végrehajtani” – mondta.
Magyarország pénzügyileg most már lényegesen stabilabb, de még mindig sérülékeny. A potenciális növekedés azonban alacsony, mint ahogy a foglalkoztatás szintje is, a beruházási ráta továbbra is mélyponton van. A bankokkal és a vállalkozói szférával való konfliktusok pedig nem növelik a kiszámíthatóságot – jelezte Járai Zsigmond.(MTI)
Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.

