Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Hogyan függ össze az épülő lakások száma egy-egy vármegye fejlettségével és munkaerőpiacával? Logikusan azt gondolnánk, hogy a gazdaságilag prosperáló vármegyékben építik a legtöbb lakóépületet, ez azonban nincs mindig így, jó példa Komárom-Esztergom, ahol lakosságarányosan az egész országban a negyedik legkevesebb lakás épült, miközben a munkanélküliségi ráta a legkedvezőbb. És bármilyen meglepő, nem Budapesten épült a legtöbb lakás az országban százezer lakosra vetítve. Az OTP Ingatlanpont eheti elemzésében a lakáspiac és a gazdasági fejlettség kapcsolatát boncolgatja.
A 2025-ös év egyelőre várhatóan nem hozta meg az áttörést a magyar lakásépítések területén, bár a negyedik negyedéves adatok még nem ismertek. Az év első kilenc hónapjában még az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest is 14%-kal kevesebb, mindössze 7500 lakást vettek használatba – derül ki a KSH nemrég megjelent „Fókuszban a vármegyék” című kiadványából. Most elsősorban azt vizsgáljuk meg, hogy ez hogyan oszlott meg az országon belül, illetve milyen tényezők segíthetik vagy hátráltathatják egy-egy vármegyében a lakásépítést.
Természetesen nem abszolút értékben érdemes vizsgálni az épített lakások számát, hiszen a vármegyék népessége nem egyforma. Éppen ezért a KSH is elsősorban a százezer lakosra jutó átadott lakásszámot használja mutatóként. Bármilyen meglepő, ez Somogy vármegyében volt a legmagasabb 2025 első három negyedévében, ott 170 lakást adtak át százezer lakosra vetítve. Csak ezt követte Budapest és Pest vármegye 149-cel, illetve 143-mal, említésre méltó még Zala vármegye 131-es mutatója. A legkevesebb ingatlant pedig Borsodban adtak át, mindössze négyet százezer lakosonként, ezt követte Békés (11), Nógrád (17), a negyedik helyen pedig Komárom-Esztergom mindössze 20 átadott lakással százezer lakosonként.
Az egyértelműen látszik, hogy Budapest dominálja a magyar lakásépítést, minden harmadik átadott lakás a fővárosban volt a vizsgált időszakban, miközben a város a teljes magyar népesség 18%-át teszi ki, vagyis bőven felülreprezentált a lakásépítésekben. De ugyanez elmondható Pest vármegyéről is, ahol a teljes népesség 14%-a lakik, viszont az átadott lakások több mint 25%-a volt ott. Vagyis összesen a Közép-Magyarország régió majdnem a lakásépítések 60%-át tette ki 2025 első kilenc hónapjában. Említettük, hogy arányaiban százezer lakosra vetítve a legtöbb lakás Somogy vármegyében épült, hiszen az ország népességének 3%-a mellett az új lakások 6,6%-a itt kapott helyet. A másik véglethez tartozik Békés vármegye, ahol a népesség több mint 3%-a lakik, miközben a lakásépítések kevesebb mint fél százaléka valósult ott meg országosan. Még inkább alulreprezentált Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol a lakosság több mint 6%-a él, miközben csak az összes lakásépítés 0,4%-a esett arra a vármegyére.
„Már a fenti adatsorban látszanak érdekességek, hiszen Somogy, illetve Zala vármegyék nem számítanak gazdaságilag kifejezetten fejlettnek, ehhez képest a lakásépítésben élmezőnyben végeztek. Ennek speciális oka nyilván a Balaton közelsége, hiszen az ott építkezők, illetve lakást vásárlók jelentős részben nem állandó lakosok, hanem nyaralónak vásárolják az ingatlant, így ezekben a vármegyékben kicsit torzíthat a statisztika. A harmadik, tóval határos vármegye, Veszprém lakásépítési aktivitása szintén átlag feletti” – emelte ki Valkó Dávid. Ugyanakkor az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hozzátette, hogy a vidék felértékelődése nem feltétlenül meglepő folyamat, hiszen az elmúlt években történtek olyan intézkedések (falusi CSOK, vagy a jogosultsági árlimit folytán az olcsóbb piacokat jobban megmozgató Otthon Start program), melyek kedvező helyzetbe hozták a vidéki lakásvásárlókat.
A toplistától eltekintve azért erőteljesen kirajzolódik egy kelet-nyugati különbség Magyarországon belül, az ország nyugati felében több lakást adnak át népességarányosan. Ez pedig arra utal, hogy lehet valamilyen összefüggés a gazdasági fejlettség, a munkaerőpiaci helyzet és a lakásépítések között. Nem csak a munkanélküliségi ráta, hanem az elérhető jövedelem is különbözik, ez is befolyásolhatja a lakásépítési kedvet. Az építkezésnek ugyanis vannak olyan költségei, jellemzően az alapanyagok ára, melyek nem mutatnak nagy eltérést országon belül. A havi nettó átlagkereset Budapesten volt a legmagasabb, 573 ezer forint, azt követte Győr-Moson-Sopron vármegye 496 ezerrel, Komárom-Esztergom vármegye 469 ezerrel, majd Fejér vármegye 460 ezerrel. Jogosan vetődhet fel a kérdés, miért marad el lakásépítésben ez a három vármegye az élmezőnytől. Komárom-Esztergom, illetve Győr-Moson-Sopron esetében erre talán lehetne magyarázat a szlovák határ közelsége, ami az átjárhatóság miatt „elszívhatja” a lakáspiaci kereslet egy részét, Fejér vármegye esetében azonban ezt sem lehet felhozni. Ugyanakkor Kelet-Magyarország vármegyéi azt támasztják alá, hogy kellene, hogy legyen összefüggés a jövedelem és a lakásépítések között, a legalacsonyabb havi nettó jövedelemmel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád vármegyékben ugyanis rendre az országos átlag alatt van a lakásépítések száma.
A tavalyi első három negyedévben megépült 7500 lakás mellett 968 szűnt meg kilenc hónap alatt a KSH statisztikája szerint, ez közel 10%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ebből csak Budapesten volt 115, ami viszont majdnem 40%-os növekedésnek felelt meg. Hajdú-Biharban ennél is több, 122 lakás tűnt el, de ez még mindig messze elmarad Pest vármegyétől, ahol 60%-kal több, 301 lakás szűnt meg az adatok szerint. Az ország keleti fele elnéptelenedik, erre utal, hogy Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod következnek a vármegyei rangsorban, miközben a Dunántúlon Fejérben regisztrálta a legmagasabb számot a KSH.
„A következő időszakban arra számítunk, hogy fokozatosan nő a lakásépítések száma, a tavalyi Lakhatási Tőkeprogram, illetve az ősszel elindított Otthon Start program miatt ugyanis rengeteg új projekt kerül piacra, melyek lakásainak átadása folyamatosan növeli a statisztikákat. A nagy, több száz lakásos beruházások fő színhelye elsősorban Budapest, de az alacsonyabb ár miatt a vidéki nagyvárosok szerepe is felértékelődhet – fogalmazott Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az OTP Ingatlanpont
A 2011-ben alapított OTP Ingatlanpont Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ingatlanközvetítő hálózata, az OTP Csoport tagja. Országszerte közel 90 irodában, több mint 800 felkészült tanácsadó segíti az ingatlanok értékesítését. A társaság egyedülállóan, egy kézben ötvözi az ingatlan- és a hitelintézeti szakértelmet, így az otthonteremtéshez és felújításhoz szükséges pénzügyi termékek és szolgáltatások is elérhetőek minden Ingatlanpont irodában. A hálózat, mint a hazai piac meghatározó szereplője, széleskörű üzleti, partneri kapcsolatokkal is rendelkezik, kínálatában az újépítésű ingatlanok gazdag választéka is elérhető. Az OTP Ingatlanpont mindemellett rendszeresen publikál szakértői elemzéseket a hazai ingatlanpiac helyzetéről, folyamatairól.