Az OTP csoport 34,097 milliárd forint konszolidált adózott nyereséget ért el az idei harmadik negyedévben, ami több mint háromszorosa (213 százalékos növekedés) az előző év azonos időszakinak, és némileg meghaladja az elemzői várakozásokat.
A Budapest Értéktőzsde honlapján péntek hajnalban közzétett, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti jelentésből kiderül, hogy a bankcsoport 2014 első kilenc hónapjában 113,186 milliárd forint veszteséget realizált, szemben az egy évvel korábbi 62,7 milliárd forintos nyereséggel.
A korrigált harmadik negyedéves konszolidált adózott eredmény 33,515 milliárd forint volt, 21 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, és 14 százalékkal marad el az előző negyedévitől, míg az első kilenc hónapban 107,781 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el a bankcsoport, ami 20 százalékkal marad el az előző év azonos időszaki profittól.
A jelentés szerint a visszaesés az 5 százalékkal csökkenő működési eredménynek és a 9 százalékkal magasabb kockázati költségeknek tudható be, miközben az adóterhelés 37 százalékkal kisebb volt, mint 2013 hasonló időszakában.
Az összes bevétel a harmadik negyedévben 209,688 milliárd forint volt; egy százalékkal alacsonyabb mint az előző negyedévi, és 4 százalékkal kisebb mint a 2013. harmadik negyedévi bevétel, míg az első kilenc hónapban az OTP 630,951 milliárd forintos bevételt ért el, 3 százalékkal alacsonyabbat mint az előző év azonos periódusában. A nettó kamateredmény kisebb mértékben, a nem kamatjellegű bevételek viszont jelentősen, 27 százalékkal csökkentek. A gyengébb bevételeket részben ellensúlyozták a 2 százalékkal alacsonyabb működési költségek.
Az idei első kilenc havi eredményt befolyásoló tételek között az OTP kiemeli az ukrán működéssel kapcsolatos tételeket, a pénzügyi szervezeteket terhelő – döntően magyar, kisebb mértékben szlovák – banki különadó adózás utáni negatív hatását (amely 30,2 milliárd forint), valamint a Banco Popolare Croatia akvizícióval kapcsolatos tételek pozitív, adózás utáni 4,1 milliárd forintos hatását. Az ukrán helyzettel kapcsolatban az OTP kifejti: nem számít rövidtávon érdemi fordulatra, „konszolidáció lassú és hosszadalmas folyamatnak ígérkezik”, miközben a gyenge hrivnya árfolyam folyamatosan magas kockázati költségképzést követel meg.
A harmadik negyedévben a kelet-ukrajnai Donyeck és Luganszk megyékben meglévő bruttó hitelállomány céltartalék fedezettségét jelentős mértékben emelte a bank, ezzel harmadik negyedév végére a nettó hitelállomány 22 milliárd forintra csökkent. Az év hátralévő részében a kelet-ukrajnai kitettségek céltartalék fedezettségének további nagymértékű emelése várható. Figyelembe véve a krími és kelet-ukrajnai veszteségekkel együtt 37 milliárd forintos kilenc havi ukrajnai veszteséget, a korábban éves szinten 30 milliárd forintra prognosztizált veszteség nagysága a korrekciós tételként könyvelt krími és kelet-ukrajnai veszteségekkel együtt várhatóan meg fogja haladni az 50 milliárd forintot – derül ki a jelentésből.
Az OTP csoportnál konszolidált szinten a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya („DPD90+ ráta”) minimálisan nőtt a harmadik negyedév során, így 21,8 százalékot tett ki. A második negyedév kiugróan magas, 75,4 milliárd forintos DPD90+ hitelállomány növekménye után a harmadik negyedév jelentős mérséklődést mutat (51,5 milliárd forint árfolyamszűrten, eladások és leírások hatása nélkül). A 65 milliárd forintos harmadik negyedéves kockázati költség eredményeként a 90 napon túl késedelmes hitelek céltartalék fedezettsége 0,7 százalékponttal javult negyedéves szinten és 84,8 százalékra emelkedett. A késedelmes hitelek aránya Oroszországban nőtt, Ukrajnában stagnált, Magyarországon és Bulgáriában csökkent.
A magyarországi tevékenységet összefogó OTP Core 2014 első kilenc hónapjában 102 milliárd forintos profitot ért el a korrekciós tételek hatása nélkül, ami 16 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi eredménynél, negyedéves szinten pedig 8 százalékos növekedést jelent. Az OTP Magyarország egyedi tételek nélküli összesített bevétele mintegy 285 milliárd forint volt január-szeptemberben, egy százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. A magasabb profitot elsősorban a közel felére csökkenő kockázati költségekkel magyarázza bank, miután a működési eredmény 3 százalékkal csökkent a bázishoz képest.
A devizahitelek várható forintosításával kapcsolatban az OTP megjegyzi, hogy a menedzsment előzetes várakozásai szerint nem származik majd a konverzióból jelentős árfolyamveszteség. Kedvező fejlemény, hogy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának is köszönhetően a magyar vállalatoknak nyújtott hitelek állománya az OTP csoportnál tovább emelkedett, míg a magyar hitelintézeti rendszer OTP nélkül számított állománya 7 százalékkal csökkent. Ezzel a bank piaci részaránya 12,8 százalékra emelkedett – olvasható a jelentésben.
A jelentésből kiderül az is, hogy az Európai Központi Bank (ECB) és az Európai Bankhatóság (EBA) stresszteszt eredménye alapján az OTP Bank elsődleges alapvető tőkemutatója a stresszhelyzetben 2016 végén 11,95 százalékos értéket ért el, amely a vizsgált bankok sorában a 22. legmagasabb érték, ezzel az OTP Bank a mezőny felső ötödében helyezkedik el. A bankcsoport szavatoló tőkéje 1256 milliárd forint volt, ami az előző évhez képest kis növekedést, az előző év azonos időszakához képest pedig 15 százalékos csökkenést jelent.
Az OTP részvényei a BÉT-en 4082 forinton zárták a kereskedést csütörtökön, az elmúlt egy évben a papír legmagasabb ára 4970, a legalacsonyabb 3500 forint volt.(MTI)