Megjelent a Hitelintézeti Szemle idei decemberi száma

Megjelent a Hitelintézeti Szemle 2016. decemberi száma, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei negyedik, decemberi számában megjelent tanulmányok elsősorban a lakáshitelek, az ingatlanértékelés, a növekedési hitelprogram, és a háztartások vagyoni helyzetének elemzésével foglalkoznak.

Aczél Ákos, Banai Ádám, Borsos András és Dancsik Bálint tanulmányukban azt vizsgálják, hogy milyen okokra vezethető vissza az, hogy az újonnan folyósított lakáshitelek három hónapos bankközi kamat feletti átlagos felára a környező országok szintjénél magasabb értéket mutat. Eredményeik szerint a nagyobb felárhoz hozzájárul a rögzített kamatozású termékek magas aránya, a nem teljesítő hitelek jelentős állománya, a hitelezési veszteségek, a magas működési költségek, és az egyes régiókban megfigyelhető alacsony fokú verseny is.
László András írásában az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) eredményességét vizsgálja a 2015 végéig kihelyezett hitelek alapján. A szerző bemutatja az nhp leíró adatait, gyakorlati megvalósulását, és arra a következtetésre jut, hogy az nhp relatíve alacsony költségek és kockázatok mellett növekedési pályára állította a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelezését, hozzájárult a magyar gazdaság növekedéséhez is.
A szerző kitér arra: Magyarországon a foglalkoztatottak 73-75 százalékának, mintegy 2 millió munkavállalónak a kkv-szektor biztosította a megélhetést, miközben a GDP-nek csupán mintegy 33 százalékát állították elő a kis- és közepes cégek a program indulása előtt, 2012-ben. Bemutatva a program egyes szakaszait, arra a következtetésre jut a tanulmány írója, hogy míg első szakaszban 70 százalékban a korábbi hitelek kiváltására törekedtek a vállalkozások, addig a második szakaszban 2 év alatt hozzávetőleg 27 ezer vállalat mintegy 1400 milliárd forint összegű hitelszerződést kötött, aminek 95 százaléka új hitel volt. Az nhp különböző szakaszai 3 év alatt a GDP-t 1,7 százalékkal növelték.
Boldizsár Anna, Kékesi Zsuzsa, Kóczián Balázs és Sisak Balázs a magyar háztartások vagyoni helyzetét elemzi az Európai Központi Bank (EKB) által indított európai adatfelvétel (Household Finance and Consumption Survey) alapján. A szerzők megvizsgálják a háztartások reál- és pénzügyi vagyonának összetételét, a hiteleinek eloszlását, valamint azokat a demográfiai jellemzőket, amelyek befolyásolják a magyar háztartások megtakarítási és hitelfelvételi szokásait. Az írás szerint a háztartások vagyonuk jelentős részét ingatlanjaikban „tartják”, ezzel együtt a háztartások alig 30 százaléka rendelkezik megtakarítással.(MTI)