Szakértők: A Nyugat-Balkán stabilitása a szerb-albán kapcsolatoktól függ

A Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából elengedhetetlen a szerbek és az albánok közötti viszony rendezése, főleg Koszovó területén – hangzott el azon a pénteki belgrádi nemzetközi konferencián, amelynek a témája Szerbia, Koszovó és Albánia kapcsolatának rendezési lehetősége volt.

A szakértők szerint Belgrád, Pristina és Tirana hasonló módon kellene, hogy rendezze a viszonyát, ahogyan az 1991-95-ös délszláv háború után ezt Horvátország és Szerbia már megtette, vagyis mindegyik félnek lépéseket kell tennie a másik felé.
A résztvevők pozitívnak értékelték, hogy mind a koszovói, mind a szerb lakosság többsége fenntartások nélkül támogatja a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet, illetve azt a megállapodást, amelyet tavaly áprilisban Hashim Thaci koszovói és Ivica Dacic akkori szerb miniszterelnök írt alá Brüsszelben.
Sonja Stojanovic Gajic, a belgrádi biztonságpolitikai központ vezetője kiemelte: mindhárom említett országban megváltozott a politikai vezetés összetétele az utóbbi néhány évben, és ez leginkább Albániában látszik, ahol most olyan kormány van, amely új, pozitívabb régiós politikát dolgozott ki.
Florian Cehaja, a koszovói biztonsági tanulmányok központjának igazgatója mindezek mellett azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az említett brüsszeli megállapodással ugyan megteremtődött a stabilitás Koszovóban, de az nem vette teljesen figyelembe a helyi albán és szerb lakosság igényeit. Mint mondta: Koszovóban a gazdasági bizonytalanság a legnagyobb probléma, de foglalkozni kellene az iszlám radikális szárnyának, a vahabitáknak a helyi tagjaival, illetve azzal a veszéllyel, amelyet a közel-keleti harcokban részt vevő koszovóiak hazatérése jelenthet.
Arjan Dyrmishi, a tiranai székhelyű Demokráciáért és Közvetítésért Intézet európai és biztonsági ügyekért felelős központjának vezetője szerint a tavalyi megállapodás „remek lehetőséget teremt arra, hogy fellendüljön az albánok és szerbek közötti viszony, amely történelmi szempontból a koszovói kérdés miatt mindig is veszélyben volt”. Szerinte az albán politikusok mindig vonakodtak a Szerbiával való kapcsolatok ápolásától, és annak ellenére, hogy a megállapodás megkötésekor hatalmasak voltak az elvárások, a gyakorlatban nem sok javulás tapasztalható a kapcsolatépítés terén. Szerinte továbbra is sokkal több együttműködési szerződés születik Albánia és Koszovó között, mint Szerbia és Koszovó között.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, amit Belgrád továbbra sem ismer el. Hashim Thaci kormányfő pénteken a Danas című szerb napilapnak a kapcsolat rendezése és fejlődése kapcsán úgy nyilatkozott: a folyamat végén Szerbia el fogja ismerni a „valóságot”, ezen belül pedig Koszovó függetlenségét. „Semmi kétségem, hogy efelé haladunk” – húzta alá, utalva arra is, hogy Belgrád várhatóan közvetlenül az uniós csatlakozás előtt ismeri majd el Pristina önállóságát. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök egyébként korábban azt mondta, Szerbia 2020-ra az Európai Unió tagja lesz.(MTI)