Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamatcsökkentésre épülő, a korábbi jegybanki gyakorlattól gyökeresen eltérő, fordulatot jelentő monetáris politikával segítette a magyar gazdaság növekedésének erősödését – állította össze a jegybank az elmúlt egy év eredményeit.
Az MNB honlapján közzétett összeállításban ismertetik, hogy a jegybank a 2013 márciusa óta eltelt egy évben a jegybanktörvényben is meghatározott, elsődleges céljának tekintette az árstabilitás elérését és annak fenntartását. Emellett elősegítette a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, és a rendelkezésére álló eszközeivel támogatta a kormány gazdaságpolitikáját annak érdekében, hogy biztosítható legyen Magyarországon a fenntartható gazdasági növekedés – áll az összefoglalóban.
2013 első felében mérsékelt inflációs nyomás nehezedett a magyar fizetőeszközre, ugyanakkor a belső gazdasági aktivitás elmaradt a kívánatostól. Ezért az MNB fokozatos és tudatos monetáris lazításba kezdett, amit támogatott az ország kockázati megítélésének fokozatos javulása is.
A monetáris tanács 2013. július végére 25 bázispontos lépésekben 4 százalékra csökkentette az alapkamatot, majd az év második felében a globális pénzpiai hangulat változékonyabbá válásával lassította a kamatcsökkentési ciklus ütemét, és öt alkalommal is az alapkamat 20-20 bázispontos mérséklése mellett döntött. Így az alapkamat 2013 év végére 3 százalékra, 2014 februárjára pedig kétszeri 15 bázispontos csökkenéssel a jelenlegi 2,7 százalékra süllyedt.
Ugyancsak a hazai gazdaság élénkítését segítette elő az MNB által 2013 áprilisában meghirdetett növekedési hitelprogram (nhp), melynek célja a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának elősegítése és a pénzügyi stabilitás megerősítése. A program 2013. szeptember 30-ig tartó első szakaszában a rendelkezésre álló 750 milliárd forintos keretösszegből összesen közel 701 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a hitelintézetek a kkv-kal, és a folyósított hitelek több mint 60 százaléka új beruházási hitel volt – írja az MNB.
A program második, 2014 végéig tartó szakaszát az MNB 500 milliárd forintos induló keretösszeggel hirdette meg, ami 2000 milliárd forintos összeghatárig emelkedhet.
Az Országgyűlés 2013. szeptember 16-i döntésével tavaly a pénzügyi felügyeleti funkció beolvadt a jegybankba. Az integrációval létrejött intézmény egyszerre szavatolja a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és az egyedi pénzügyi intézmények biztonságos működését a pénz-, tőke-, biztosítási és pénztári piacon egyaránt.
Az MNB több tízmilliárdos nagyságrendű nyereséggel zárta a 2013-as évet, s ezzel mentesült a költségvetés a veszteség megfizetésének terhe alól. A pozitív eredményhez hozzájárultak az új vezetés költségtakarékossági intézkedései is – áll a tájékoztatóban.
Az MNB az idén számos új programot indított. 2014-ben először rendezte meg a „Lámfalussy Lectures” elnevezésű konferenciát, amellyel célja, hogy a rendezvény az elkövetkező években az európai és globális gazdaságpolitikai gondolkodás meghatározó fórumává váljon. A konferneciára elismert nemzetközi előadókat hívnak meg.
A jegbank február 14-én bejelentette: évi kétmilliárd forinttal elindítja a Pallasz Athéné közgondolkodási programot, amelynek középpontjában a művelődés, az oktatás, a tudomány támogatása és fejlesztése áll. A program kiemelt célja, hogy a tehetséges magyar kutatók minél több, nemzetközileg is elismert színvonalú szellemi alkotást hozzanak létre. A program első öt évében, 2019-ig összesen 10 milliárd forint felhasználásával működik.
Az MNB tavaly decemberben elfogadta a 2014-2016. évekre vonatkozó hároméves társadalmi felelősségvállalási stratégiáját, amelynek keretében elsősorban az MNB alapvető feladataihoz illeszkedő, szakmai jellegű támogatásokat nyújt. Az MNB a felügyeleti intézkedésekből származó bírságbevételeit kizárólag a felelősségvállalási program stratégiai céljainak megvalósítására fordítja.
Az Értéktár Programot 2014. január 16-án indította el a jegybank. Ennek keretében a jogszabályi és a pénzügyi lehetőségein belül gazdagítja az ország kulturális értékeit a külföldi tulajdonba került, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával, és a műkincsekből gyűjtemény kialakításával. A program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el a 2018 végéig – írják.(MTI)
