Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Orbán Viktor sokkal Európa-pártibb politikus, mint amilyennek a róla kialakult kép alapján tűnik, a magyar miniszterelnöknek ugyanakkor nem tetszik az EU jelenlegi struktúrája, ezért meg akarja reformálni azt – mondta Alessandro Stricca, az EUChambers budapesti alelnöke a Libero című napilap pénteki számában megjelent interjújában.
A „Diktatórikus és antiszemita? Mennyi álhír Orbánról?” címmel megjelent pozitív hangvételű interjúban Stricca felidézi a 2006 és 2008 közötti súlyos gazdasági válságot, a második Orbán-kormány gazdaságmentő intézkedéseit és a magyar gazdaságpolitika eredményeit. A trieszti születésű, liberális nézeteket valló üzletember korábban öt évig volt a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke. A ’90-es évek elején ismerkedett meg a magyar miniszterelnökkel, amikor a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségét töltötte be.
Véleménye szerint Orbán Viktor a róla kialakított képhez képest sokkal Európa-pártibb politikus, akinek nem tetszik az EU jelenlegi felépítése, ezért meg akarja reformálni azt. Annak ellenére, hogy Kínával és Oroszországgal is nagyon jók a kapcsolatai, A magyar miniszterelnök a fejlődés egyetlen útját Európában és az Észak-atlanti Szövetségben látja állapítja meg az üzletember aki emlékeztet arra is, hogy Orbán Nagy Imre újratemetésén mondott beszéde jelentette Magyarország első lépését Európa és a Nyugat felé, s hogy az első Orbán-kormány készítette elő Magyarország uniós csatlakozását.
A miniszterelnök migrációs álláspontjával kapcsolatban elmondta, hogy nem mindenben ért egyet vele, de amennyiben a Soros-féle vagy az Orbán-féle forgatókönyv között kellene választania, inkább az utóbbit választaná. Az antiszemita vádakról szót ejtve kifejtette:”Magyarországon él és tevékenykedik Közép-Kelet Európa legerősebb legnagyobb számú zsidó közössége. Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőttek az izraeli befektetések.”
A szlogenné vált „illiberális demokrácia” kifejezésről annyit mondott, hogy értelmiségi provokációnak tartja, és egyelőre nincs is róla globális, átfogó vita, jóllehet sokan ezt szerették volna.
A 2006-2008 közötti magyarországi gazdasági válságról nyújtott összegzésében kiemelte, hogy a közkiadások elképesztő mérteket öltöttek, és az államadósság ellenőrizhetetlenné vált hazánkban. Emiatt az akkori szocialista vezetés privatizációs terv végrehajtásába kezdett, amelyből kizárólag a külföldi multinacionális cégek vagy a kormány barátai húztak hasznot, aztán Gyurcsány Ferenc hátrányos megállapodást kötött az IMF-el és a Világbankkal, amit az őszödi beszéd és a Fidesz körüli választói konszenzus megerősödése követett.
A 2010-es választási győzelme után Orbán Viktor nem Görögország útját követte: új tárgyalásokba kezdett a trojkával, nem fogadta meg az általuk javasolt tanácsokat, újjászervezte az államapparátust, végül visszafizette az IMF-EU hitelt, négy év alatt felére csökkentette az állami kiadásokat, és a Mol regionális vezető szerepének erősítése érdekében is megtette a szükséges lépéseket.
Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét elemezve elmondta, hogy tavaly 4,2 százalékkal nőtt a GDP, ami az előrejelzések szerint 2018-ban 4,4 százalékos lesz, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos, míg a 2 százalékos deficit jóval a maastrichti küszöb alatt marad. Stricca hozzáfűzte: a magyar gazdasági növekedés részben az uniós támogatásoknak köszönhető, hiszen GDP-arányosan Magyarország ezeknek a legnagyobb haszonélvezője.
A The Times című brit lap a Soros Györggyel szembeni gyűlölet magyarországi kialakulásnak folyamatáról közöl terjedelmes elemzést.
A konzervatív újság online kiadásán Tom Kington tollából megjelent írás szerint a magyar-amerikai milliárdost éles bírálatok érték tőzsdei ügyletei miatt, ám az ebből szerzett pénzből a nevéhez fűződő, ma már száznál több országban jelenlévő Nyílt Társadalom Alapítvány működését finanszírozza.
A szerző szerint jóllehet Soros több mint 32 milliárd dollárt fordított az alapítványra, a romák, a migránsok, a nők megsegítését, vagy a polgári szabadságjogok érvényesülésének ellenőrzését célzó civil társadalmi kezdeményezések finanszírozásával azonban gyűlöletet váltott ki, különösen olyan országokban, amelyek Magyarországhoz hasonlóan a keményvonalas nacionalizmus felé sodródnak.
A The Times szemleírója szerint Soros György politikai nézetei aligha igazolják a vele szemben online felületeken is megnyilvánuló „zsigeri gyűlöletet”, amely inkább a sokkal régebbre visszanyúló antiszemitizmusra emlékeztet. A Magyarországon megjelent plakátok, amelyek Sorost a magyar kormányfő, Orbán Viktor politikai ellenfeleinek tevékenységét összehangoló háttéremberként ábrázolták, a társadalmat bábjátékosként ellenőrzése alá hajtó zsidó kapitalista náci imázsát idézik fel – áll a brit lap írásában.
A szerző megszólaltatja Krekó Pétert, a Political Capital intézet vezetőjét, aki szerint nem múlnak a zsidó globalista ármánykodókról szóló összeesküvés-elméletek, mivel ezekkel könnyebb megmagyarázni a világ bajait. https://www.thetimes.co.uk/article/the-damning-of-george-soros-how-liberal-billionaire-became-a-hate-figure-in-his-homeland-b387cjxv0
(MTI)
