Korosztályos különbségek a nyugdíj-előtakarékosságban

nyugdíjpénztár vagyonkezelés befektetési alap ksh nyugdíjas bankbetét kamat nyugdíj-előtakarékosságMagyarország népessége csökkenő tendenciát mutat, és öregszik is – ez a kettős demográfiai kihívás egyre érezhetőbb hatással van a társadalom szerkezetére és a jövőbeli gazdasági kilátásokra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025-ben már közel másfélszer annyi 65 év feletti él hazánkban, mint 14 év alatti gyermek. Ez a fordulat nemcsak a társadalmi ellátórendszerekre, hanem az egyéni pénzügyi tervezésre is komoly nyomást gyakorol – különösen a nyugdíjcélú megtakarítások terén. Az OTP Nyugdíjpénztár és egy friss reprezentatív kutatás adatai alapján kirajzolódik, hogyan reagálnak a különböző korosztályok erre a helyzetre.

 A magyar társadalom demográfiai szerkezete az elmúlt két évtizedben látványos átalakuláson ment keresztül. A KSH legfrissebb adatai[1] szerint 2025-ben a 65 év felettiek száma közel 50 százalékkal meghaladja a 14 év alattiakét – ez új helyzetet teremt a 2005-ös állapothoz képest, amikor még több volt a gyermek, mint az idős.

A népesség öregedésének tendenciáját az OTP Nyugdíjpénztár adatai is alátámasztják: a pénztár tagjainak közel kétharmada 50 év feletti, ami az öngondoskodás szempontjából érthető trend és összhangban van az OTP Pénztárak által készített friss, reprezentatív kutatás[2] eredményeivel is. A felmérés szerint a lakosság többsége (72 százalék) fontosnak tartja a nyugdíjra való felkészülést, de ez a kérdés az életkor előrehaladtával válik egyre fontosabbá.

A kutatásból kiderül, hogy jelenleg a válaszadók negyedének van rendszeres nyugdíjcélú megtakarítása, míg további 8 százalék rendelkezik ilyen megtakarítással, de jelenleg nem tud rendszeresen hozzájárulni. Az emberek ötöde tervezi, hogy a közeljövőben elindít egy ilyen megtakarítást. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a megkérdezettek közül minden harmadik embernek (37 százalék) nincs nyugdíj-megtakarítása.

A megtakarítók ötöde már fiatal felnőttként elkezdett félretenni, közel harmaduk 30 éves kora körül, de a többség (53%) 40 évesen kezdett el foglalkozni ezzel a kérdéssel, ahogyan azt az OTP Nyugdíjpénztári tagság összetétele is mutatja.

Az OTP Nyugdíjpénztár folyamatos kommunikációval hívja fel az emberek figyelmét az öngondoskodás és a kiszámítható időskorra való felkészülés fontosságára.

„A nyugdíjcélú megtakarítás nem csupán pénzügyi döntés, hanem hosszú távú felelősségvállalás önmagunkért. Minél korábban kezdjük el az öngondoskodást, annál nagyobb biztonságot teremthetünk a nyugdíjas éveinkre – már néhány ezer forint rendszeres félretétele is komoly különbséget jelenthet a jövőben” – mondta Budai József az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

A hosszú távú, biztonságos megtakarítás mellett az OTP Nyugdíjpénztári tagság időszakos kedvezményekkel is támogatja az öngondoskodást. Most például a tagok 10 százalékos kedvezményre jogosultak a Budai Egészségközpont járóbeteg-ellátási szolgáltatásaira.

 

Az OTP Nyugdíjpénztárról

Az OTP Nyugdíjpénztár több mint 281 000 tagjával Magyarország legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztára, amely elkötelezetten támogatja tagjait a tudatos öngondoskodásban, kényelmes kiegészítést jelent az állami juttatás mellé a nyugdíjas évekre. A tagság egyik előnye, hogy a befizetések után 20%-os, évente akár 150 000 forintos adó-visszatérítés is igénybe vehető. Az OTP Nyugdíjpénztár célja, hogy tagjai számára biztosítsa a nyugodt és anyagi biztonságban töltött nyugdíjas éveket, ösztönözve őket a rendszeres megtakarításra.

További információ: OTP Nyugdíjpénztár

[1] https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0001.html

 

[2] 1000 fő 18 év feletti magyar lakos részvételével készült Pulzus kutatás. Adatgyűjtési időszak: 2025.04.12.-04.16.

 

Scroll To Top