{"id":98369,"date":"2017-10-03T13:29:46","date_gmt":"2017-10-03T11:29:46","guid":{"rendered":"http:\/\/gazdasagportal.hu\/?p=98369"},"modified":"2017-10-03T13:29:46","modified_gmt":"2017-10-03T11:29:46","slug":"nobel-dij-a-gravitacios-hullamok-kutatasaert-harman-kapjak-a-fizikai-elismerest","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/nobel-dij-a-gravitacios-hullamok-kutatasaert-harman-kapjak-a-fizikai-elismerest\/","title":{"rendered":"Nobel-d\u00edj &#8211; A gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok kutat\u00e1s\u00e1\u00e9rt h\u00e1rman kapj\u00e1k a fizikai elismer\u00e9st"},"content":{"rendered":"<p><strong>A gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok kutat\u00e1sa ter\u00e9n el\u00e9rt eredm\u00e9nyei\u00e9rt h\u00e1rom amerikai tud\u00f3s kapja az idei fizikai Nobel-d\u00edjat a Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia keddi stockholmi bejelent\u00e9se szerint.<\/strong><!--more--><\/p>\n<div class=\"ads-in-post1\"><div id=\"gazdasagportal.hu_fullbanner_wideboard\"><\/div>\r\n<\/div>\n<p>    Rainer Weiss, valamint Kip Thorne \u00e9s Barry Barish a LIGO (l\u00e9zer interferom\u00e9teres gravit\u00e1ci\u00f3shull\u00e1m-vizsg\u00e1l\u00f3 obszervat\u00f3rium) l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok megfigyel\u00e9s\u00e9ben v\u00e9gzett munk\u00e1j\u00e1val \u00e9rdemelte ki az elismer\u00e9st.<br \/>\n    \u00c9vtizedekig tart\u00f3 kutat\u00e1s ut\u00e1n tud\u00f3sok egy nemzetk\u00f6zi csoportja 2015. szeptember 14-\u00e9n k\u00e9t fekete lyuk \u00fctk\u00f6z\u00e9se r\u00e9v\u00e9n v\u00e9gre k\u00f6zvetlen bizony\u00edt\u00e9kot tal\u00e1lt az Albert Einstein \u00e1ltal egy \u00e9vsz\u00e1zada megj\u00f3solt gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok l\u00e9tez\u00e9s\u00e9re, vagyis a t\u00e9rid\u0151 g\u00f6rb\u00fclet\u00e9nek hull\u00e1mszer\u0171en terjed\u0151 megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra. A gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok egy 1,3 milli\u00e1rd f\u00e9ny\u00e9vnyire l\u00e9v\u0151 galaxisb\u00f3l \u00e9rkeztek a F\u00f6ldre, ahol az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban m\u0171k\u00f6d\u0151 LIGO \u00e9szlelte \u0151ket.<br \/>\n    A jelek igen gyeng\u00e9k voltak, mire el\u00e9rt\u00e9k a bolyg\u00f3t, de m\u00e1r ez is forradalmat \u00edg\u00e9rt az asztrofizik\u00e1ban &#8211; olvashat\u00f3 az indokl\u00e1sban. A gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok r\u00e9v\u00e9n a vil\u00e1g\u0171rben zajl\u00f3 jelent\u0151s esem\u00e9nyek megfigyel\u00e9s\u00e9nek teljesen \u00faj \u00fatja ny\u00edlik meg, ami jelenlegi tud\u00e1s hat\u00e1rait feszegeti &#8211; f\u0171zt\u00e9k hozz\u00e1.<br \/>\n    Eddig t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt elektrom\u00e1gneses sug\u00e1rz\u00e1sra \u00e9s a r\u00e9szecsk\u00e9kre, p\u00e9ld\u00e1ul a kozmikus sug\u00e1rz\u00e1sra vagy a neutr\u00edn\u00f3kra t\u00e1maszkodva kutatt\u00e1k a vil\u00e1gegyetemet. A gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok viszont k\u00f6zvetlen nyomai a t\u00e9rid\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sainak. Ez teljesen \u00faj ir\u00e1nyt szab a kutat\u00e1soknak \u00e9s ismeretlen ter\u00fcletekre nyit ajt\u00f3t. Felfedez\u00e9sek garmad\u00e1ja v\u00e1r azokra, akiknek siker\u00fcl \u00e9szlelni a hull\u00e1mokat \u00e9s megfejteni az \u00e1ltaluk hordozott \u00fczenetet &#8211; \u00edrta az akad\u00e9mia.<br \/>\n    A LIGO egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben t\u00f6bb mint h\u00fasz orsz\u00e1g ezern\u00e9l is t\u00f6bb kutat\u00f3ja vesz r\u00e9szt, munk\u00e1juk csaknem \u00f6tven \u00e9ves elk\u00e9pzel\u00e9st v\u00e1ltott val\u00f3ra az obszervat\u00f3rium meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok k\u00f6zvetlen \u00e9szlel\u00e9s\u00e9vel.<br \/>\n    A h\u00e1rom kit\u00fcntetett munk\u00e1ja felbecs\u00fclhetetlen volt a LIGO siker\u00e9ben az indokl\u00e1s szerint. Rainer Weiss, Kip Thorne \u00e9s Barry Barish vezet\u0151 szerepet j\u00e1tszott az obszervat\u00f3rium l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben, ez\u00e1ltal abban, hogy n\u00e9gy \u00e9vtizednyi er\u0151fesz\u00edt\u00e9s ut\u00e1n k\u00e9t \u00e9ve siker\u00fclt v\u00e9gre k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9szlelni a gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mokat.<br \/>\n    Einstein p\u00e1r h\u00f3nappal azut\u00e1n, hogy k\u00f6zz\u00e9tette \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let\u00e9t, 1916 j\u00fanius\u00e1ban j\u00f3solta meg, hogy minden gyorsul\u00f3 t\u00f6meg gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mot kelt \u00e9s a hull\u00e1mok ann\u00e1l er\u0151sebbek, min\u00e9l nagyobb az objektum t\u00f6mege. Gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mokat teh\u00e1t els\u0151sorban nagyszab\u00e1s\u00fa kozmikus esem\u00e9nyek, p\u00e9ld\u00e1ul szupern\u00f3v\u00e1k vagy \u00f6sszeolvad\u00f3 fekete lyukak keltenek, a hull\u00e1mok azonban m\u00e9g ezek eset\u00e9ben is csak olyan par\u00e1nyi &#8211; p\u00e1r kilom\u00e9teres t\u00e1vols\u00e1g eset\u00e9n a proton \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u00e9nek t\u00f6red\u00e9k\u00e9t jelent\u0151 &#8211; v\u00e1ltoz\u00e1sokat okoznak a t\u00e9rid\u0151ben, hogy m\u00e9g maga Einstein sem hitt abban, hogy valaha m\u00e9rhet\u0151k lesznek. K\u00f6zvetve 1974-ben siker\u00fclt kimutatni \u0151ket.<br \/>\n    A LIGO a vil\u00e1g egyik leg\u00e9rz\u00e9kenyebb tudom\u00e1nyos m\u0171szere, amely nemr\u00e9g esett \u00e1t nagyszab\u00e1s\u00fa fejleszt\u00e9sen. Az egymilli\u00e1rd doll\u00e1ros szerkezet k\u00e9t egyforma, n\u00e9gy kilom\u00e9ter hossz\u00fa l\u00e9zerdetektorb\u00f3l \u00e1ll, amelyeket a kaliforniai \u00e9s a massachusettsi m\u0171szaki egyetem, a Caltech \u00e9s az MIT \u00e9p\u00edtett abb\u00f3l a c\u00e9lb\u00f3l, hogy a F\u00f6ldet el\u00e9r\u0151 gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok \u00e1ltal okozott rezg\u00e9seket \u00e9szlelj\u00e9k. A detektorok egyike a Louisiana \u00e1llambeli Livingstonban, a m\u00e1sik a Washington \u00e1llambeli Hanfordban van \u00e9s a proton m\u00e9ret\u00e9n\u00e9l t\u00edzezerszer kisebb v\u00e1ltoz\u00e1sokat k\u00e9pesek m\u00e9rni a t\u00e9rid\u0151ben.<br \/>\n    Az adatokat nemzetk\u00f6zi \u00f6sszefog\u00e1sban \u00e9rt\u00e9kelik, az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben magyar kutat\u00f3csoportok is k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dnek: k\u00f6zt\u00fck a Frei Zsolt asztrofizikus \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott E\u00f6tv\u00f6s Gravity Research Group \u00e9s a Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont, amelynek munkat\u00e1rsai a LIGO \u00e9s az Olaszorsz\u00e1gban m\u0171k\u00f6d\u0151 Virgo detektor k\u00f6z\u00f6s adatfeldolgoz\u00e1s\u00e1ban vesznek r\u00e9szt.<br \/>\n    A kit\u00fcntetettek 9 milli\u00f3 sv\u00e9d koron\u00e1val ((291,6 milli\u00f3 forintos \u00f6sszeggel) gazdagodnak. Ennek fel\u00e9t Rainer Weiss kapja, a m\u00e1sik fel\u00e9n Kip Thorne \u00e9s Barry Barish osztozik. A d\u00edj\u00e1tad\u00f3 \u00fcnneps\u00e9get hagyom\u00e1nyosan december 10-\u00e9n, az elismer\u00e9st alap\u00edt\u00f3 Alfred Nobel hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n rendezik.<br \/>\n    Az 1932-ben N\u00e9metorsz\u00e1gban sz\u00fcletett Rainer Weiss a Massachusettsi M\u0171szaki Egyetem (MIT) professzora. Csal\u00e1dja a n\u00e1ci uralom el\u0151l menek\u00fclt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba 1938-ban. Az MIT-n v\u00e9gezte tanulm\u00e1nyait, majd tan\u00edtott a Tufts Egyetemen, a Princeton Egyetemen \u00e9s 1964-ben t\u00e9rt vissza az alma mater\u00e9be. K\u00e9t alapvet\u0151 fizikai kutat\u00e1si ter\u00fclete, a kozmikus h\u00e1tt\u00e9rsug\u00e1rz\u00e1s \u00e9s az interferom\u00e9teres gravit\u00e1ci\u00f3shull\u00e1m-megfigyel\u00e9s. Weiss \u00fatt\u00f6r\u0151munk\u00e1ss\u00e1ga a kozmikus mikrohull\u00e1m\u00fa h\u00e1tt\u00e9rsug\u00e1rz\u00e1s m\u00e9r\u00e9s\u00e9ben k\u00f6zismert a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, \u0151 volt a t\u00e1rsalkot\u00f3ja \u00e9s tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3ja az amerikai \u0171rkutat\u00e1si hivatal, a NASA COBE csillag\u00e1szati m\u0171holdj\u00e1nak, amelynek feladata a kozmikus mikrohull\u00e1m\u00fa h\u00e1tt\u00e9rsug\u00e1rz\u00e1s vizsg\u00e1lata volt. Weiss volt az egyik megalkot\u00f3ja a l\u00e9zer interferom\u00e9teres gravit\u00e1ci\u00f3shull\u00e1m-vizsg\u00e1l\u00f3 obszervat\u00f3riumnak, \u00e9s a LIGO-projekt t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3ja, szellemi vezet\u0151je. Sz\u00e1mtalan tudom\u00e1nyos d\u00edj k\u00f6zt\u00fck az Einstein-d\u00edj, a Gruber-d\u00edj, a Shaw-d\u00edj, a Kavli-d\u00edj, \u00e9s id\u00e9n az Aszt\u00faria Hercegn\u0151je D\u00edj kit\u00fcntetettje.<br \/>\n    A 71 \u00e9ves Barry Barish 1957-ben diplom\u00e1zott a Kaliforniai Egyetem fizika szak\u00e1n. 1963 \u00f3ta kutat a Kaliforniai M\u0171szaki Egyetemen (Caltech). Az 1990-es \u00e9vek \u00f3ta els\u0151dleges kutat\u00e1si ter\u00fclete a LIGO. 1997-ben hozta l\u00e9tre a LIGO nemzetk\u00f6zi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st, amelyben ma m\u00e1r a vil\u00e1g t\u00f6bb mint ezer tud\u00f3sa dolgozik.<br \/>\n    Az 1940-ben sz\u00fcletett Kip Thorpe a Caltechen szerezte diplom\u00e1j\u00e1t, majd a Princeton Egyetemen PhD fokozat\u00e1t. A Caltechen f\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fclete a gravit\u00e1ci\u00f3s fizika \u00e9s az asztrofizika, a feketelyukak \u00e9s a gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok. Az 1970-es \u00e9s 80-as \u00e9vekben fejlesztette ki a gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok elemz\u00e9s\u00e9nek matematikai form\u00e1it. T\u00e1rsalap\u00edt\u00f3ja a LIGO-projektnek.(MTI)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok kutat\u00e1sa ter\u00e9n el\u00e9rt eredm\u00e9nyei\u00e9rt h\u00e1rom amerikai tud\u00f3s kapja az idei fizikai Nobel-d\u00edjat a Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia keddi stockholmi bejelent\u00e9se szerint.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[12],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/98369"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=98369"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/98369\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":98370,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/98369\/revisions\/98370"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=98369"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=98369"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=98369"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}