{"id":66669,"date":"2015-08-22T04:34:52","date_gmt":"2015-08-22T02:34:52","guid":{"rendered":"http:\/\/gazdasagportal.hu\/?p=66669"},"modified":"2015-08-21T22:03:19","modified_gmt":"2015-08-21T20:03:19","slug":"kimeletlen-vadaszati-modszereivel-az-ember-a-leghatekonyabb-ragadozo","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/kimeletlen-vadaszati-modszereivel-az-ember-a-leghatekonyabb-ragadozo\/","title":{"rendered":"K\u00edm\u00e9letlen vad\u00e1szati m\u00f3dszerei vannak az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 szuperragadoz\u00f3nak"},"content":{"rendered":"

K\u00edm\u00e9letlen vad\u00e1szati \u00e9s hal\u00e1szati m\u00f3dszereivel az ember a leghat\u00e9konyabb ragadoz\u00f3 a vil\u00e1gon – der\u00fclt ki a Science c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratban k\u00f6z\u00f6lt tanulm\u00e1nyb\u00f3l, amelynek k\u00e9sz\u00edt\u0151i 2125 sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9s tengeri ragadoz\u00f3t elemeztek.<\/strong><\/p>\n

<\/div>\r\n<\/div>\n

A kutat\u00f3k szerint az ember egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 „szuperragadoz\u00f3”, amely a t\u00f6bbi sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9s tengeri ragadoz\u00f3n\u00e1l – \u00fagy mint az oroszl\u00e1n, a farkas, a c\u00e1pa \u00e9s a kardsz\u00e1rny\u00fa delfin – sokkal hat\u00e9konyabban vad\u00e1ssza le \u00e9s \u00f6li meg m\u00e1s fajok egyedeit.
\n A kutat\u00f3k becsl\u00e9sei szerint az \u00f3ce\u00e1ni hal\u00e1szat r\u00e9v\u00e9n az ember nagyj\u00e1b\u00f3l tizenn\u00e9gyszer t\u00f6bb kifejlett halat fog ki, mint amennyit a tengeri ragadoz\u00f3k elpuszt\u00edtanak, \u00e9s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl kilencszer t\u00f6bb kifejlett \u00e1llattal v\u00e9gez a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n, mint az ottani egy\u00e9b ragadoz\u00f3k.
\n A tanulm\u00e1ny szerint az ember \u00e1ltali vad\u00e1szat \u00e9s hal\u00e1szat min\u0151s\u00e9gileg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik m\u00e1s ragadoz\u00f3k viselked\u00e9s\u00e9t\u0151l. A kicsinyek helyett a kifejlett p\u00e9ld\u00e1nyok vad\u00e1szata p\u00e9ld\u00e1ul – p\u00e9nz\u00fcgyi hasonlattal \u00e9lve – a popul\u00e1ci\u00f3 „szaporod\u00e1si kamata” helyett a „szaporod\u00e1si t\u0151ke” bec\u00e9lz\u00e1s\u00e1t jelenti.
\n A tanulm\u00e1ny szerint az emberis\u00e9g egy m\u00e1sik rendk\u00edv\u00fcli vad\u00e1szati saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy k\u00e9pes m\u00e1s cs\u00facsragadoz\u00f3kat is c\u00e9lba venni, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a tengerekben, ahol a c\u00e1p\u00e1k, tonhalak \u00e9s fekete marlinok sz\u00e1m\u00e1nak megtizedel\u00e9se, alapjaiban megv\u00e1ltoztatja n\u00e9h\u00e1ny tengeri \u00f6kosziszt\u00e9ma egyens\u00faly\u00e1t.
\n „A roppantul hat\u00e9kony gyilkol\u00e1si technol\u00f3gi\u00e1nk, a glob\u00e1lis gazdas\u00e1gi rendszereink \u00e9s az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa el\u0151ny\u00f6ket el\u0151t\u00e9rbe helyez\u0151 er\u0151forr\u00e1s-kezel\u00e9s\u00fcnk miatt az ember mint szuperragadoz\u00f3 emelkedik fel” – mondta Chris Darimont, a tanulm\u00e1ny vezet\u0151 szerz\u0151je, a kanadai Victoria Egyetem munkat\u00e1rsa.
\n A nagyobb halakra val\u00f3 koncentr\u00e1l\u00e1ssal az emberek megv\u00e1ltoztatj\u00e1k n\u00e9h\u00e1ny tengeri faj evol\u00faci\u00f3j\u00e1t: az \u00e1llatok hamarabb v\u00e1lnak ivar\u00e9rett\u00e9 \u00e9s kisebbre n\u0151nek. Az id\u0151sebb, nagyobb halak azonban gyakran term\u00e9kenyebbek \u00e9s \u00edgy k\u00e9pesek fenntartani egy \u00e9letk\u00e9pes popul\u00e1ci\u00f3t.
\n „A kisebb halaknak kevesebb ut\u00f3djuk sz\u00fcletik \u00e9s a popul\u00e1ci\u00f3k t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem olyan ellen\u00e1ll\u00f3ak a lehal\u00e1sz\u00e1sokkal szemben” – id\u00e9zte a szakembert a The Independent c\u00edm\u0171 brit napilap online kiad\u00e1sa.
\n Hozz\u00e1tette: „a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 nagytest\u0171 h\u00fasev\u0151k elveszt\u00e9se, amely\u00e9rt r\u00e9szben, vagy teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a t\u00falvad\u00e1szat a felel\u0151s, az ember sz\u00e1m\u00e1ra fontos n\u00f6v\u00e9nyev\u0151k betegs\u00e9geinek elburj\u00e1nz\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi”.(MTI)
\n (http:\/\/www.independent.co.uk\/news\/science\/forget-jaws-it-is-humans-who-are-the-worlds-top-predator-say-scientists-10464301.html)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00edm\u00e9letlen vad\u00e1szati \u00e9s hal\u00e1szati m\u00f3dszereivel az ember a leghat\u00e9konyabb ragadoz\u00f3 a vil\u00e1gon – der\u00fclt ki a Science c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratban k\u00f6z\u00f6lt tanulm\u00e1nyb\u00f3l, amelynek k\u00e9sz\u00edt\u0151i 2125 sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9s tengeri ragadoz\u00f3t elemeztek.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[13],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66669"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=66669"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66669\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":66672,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/66669\/revisions\/66672"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=66669"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=66669"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=66669"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}