{"id":58951,"date":"2015-04-06T07:26:44","date_gmt":"2015-04-06T05:26:44","guid":{"rendered":"http:\/\/stockportal.hu\/?p=58951"},"modified":"2015-04-05T20:57:51","modified_gmt":"2015-04-05T18:57:51","slug":"ujrainditottak-a-nagy-hadronutkoztetot","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/ujrainditottak-a-nagy-hadronutkoztetot\/","title":{"rendered":"\u00dajraind\u00edtott\u00e1k a nagy hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151t"},"content":{"rendered":"

A mintegy k\u00e9t \u00e9vig tart\u00f3 le\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n vas\u00e1rnap \u00fajraind\u00edtott\u00e1k az Eur\u00f3pai Nukle\u00e1ris Kutat\u00e1si Szervezet (CERN) nagy hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151j\u00e9t (LHC), amelynek jelent\u0151sen megn\u00f6velt teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t\u0151l a Genfben m\u0171k\u00f6d\u0151 int\u00e9zet munkat\u00e1rsai azt v\u00e1rj\u00e1k, hogy \u00faj t\u00e1vlatokat nyit a fizik\u00e1ban.<\/strong><\/p>\n

<\/div>\r\n<\/div>\n

Az LHC ir\u00e1ny\u00edt\u00f3k\u00f6zpontj\u00e1b\u00f3l \u00e9l\u0151ben tud\u00f3s\u00edt\u00f3 blog szerint a 2-es protonnyal\u00e1bbal kezdt\u00e9k meg a k\u00e9t \u00e9vig tart\u00f3 \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00e9s korszer\u0171s\u00edt\u00e9s ut\u00e1n a hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151 \u00fajraind\u00edt\u00e1s\u00e1t. „A nyal\u00e1b sim\u00e1n v\u00e9gighaladt az eg\u00e9sz g\u00e9pezeten. Fantasztikus l\u00e1tni, hogy mennyire j\u00f3l megy k\u00e9t \u00e9v \u00e9s egy ekkor \u00e1talak\u00edt\u00e1s ut\u00e1n” – id\u00e9zte a blog Rolf Heuert, a CERN f\u0151igazgat\u00f3j\u00e1t.
\nAz 1-es protonnyal\u00e1bot ezut\u00e1n ind\u00edtott\u00e1k el. A CERN honlapja szerint a proton\u00fctk\u00f6ztet\u00e9sek j\u00faniusban kezd\u0151dhetnek meg.
\nA hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151 \u00fajraind\u00edt\u00e1s\u00e1t eredetileg m\u00e1rcius m\u00e1sodik fel\u00e9re tervezt\u00e9k, \u00e1m ez egy a m\u00e1gneses rendszerben keletkezett r\u00f6vidz\u00e1rlat miatt mostan\u00e1ig k\u00e9sett. Akkor azt hangs\u00falyozt\u00e1k, hogy a k\u00e9s\u00e9s minim\u00e1lis hat\u00e1ssal van a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sokra, 2015-\u00f6t ugyanis annak szentelt\u00e9k, hogy ellen\u0151rizz\u00e9k a k\u00e9t \u00e9vig tart\u00f3 le\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n \u00fajraind\u00edtott g\u00e9p teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t. A kutat\u00e1sokat a tervek szerint 2016 \u00e9s 2018 k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzik.
\nFr\u00e9d\u00e9rick Bordry, a CERN r\u00e9szecskegyors\u00edt\u00f3k\u00e9rt felel\u0151s vezet\u0151je – aki vas\u00e1rnap reggel h\u00fasv\u00e9ti toj\u00e1ssal lepte meg az LHC ir\u00e1ny\u00edt\u00f3k\u00f6zpontj\u00e1ban \u00f6sszegy\u0171lt technikusokat \u00e9s m\u00e9rn\u00f6k\u00f6ket – kor\u00e1bban elmondta, hogy a szinte teljesen meg\u00fajult hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151ben imm\u00e1r nyal\u00e1bonk\u00e9nt 6,5 teraelektronvolt (TeV), \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben teh\u00e1t 13 TeV energi\u00e1n \u00fctk\u00f6ztetik majd a protonokat a kor\u00e1bbi 8 Tev helyett (1 TeV – ezermilli\u00e1rd elektronvolt). A 27 kilom\u00e9teres, f\u00f6ld alatti gy\u0171r\u0171ben n\u00e9gy \u00fctk\u00f6z\u00e9si pont van, a protonnyal\u00e1bok csaknem f\u00e9nysebess\u00e9ggel sz\u00e1guldanak a r\u00e9szecskegyors\u00edt\u00f3ban. Az \u00fctk\u00f6z\u00e9sekr\u0151l a CERN nagy teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pei \u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges kamer\u00e1i a j\u00f6v\u0151ben m\u00e1sodpercenk\u00e9nt 40 milli\u00f3 felv\u00e9telt fognak k\u00e9sz\u00edteni az eddigi 20 milli\u00f3 helyett.
\nA r\u00e9szecskefizikai kutat\u00e1sok eur\u00f3pai szervezet\u00e9nek f\u0151igazgat\u00f3ja a m\u00e1rcius k\u00f6zep\u00e9n tartott sajt\u00f3t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3n \u00fagy fogalmazott: m\u00e1jus v\u00e9g\u00e9re v\u00e1rhat\u00f3, hogy teljes energi\u00e1n megkezd\u0151dik az \u00faj k\u00eds\u00e9rleti szakasz. Rolf Heuer az LHC m\u00e1sodik h\u00e1rom\u00e9ves m\u0171k\u00f6d\u00e9si id\u0151szak\u00e1t\u00f3l azt rem\u00e9li, hogy az eredm\u00e9nyek \u00faj t\u00e1vlatokat nyitnak a fizik\u00e1ban. „Nem tudjuk p\u00e9ld\u00e1ul, mi\u00e9rt van az anyagb\u00f3l olyan sok, m\u00edg az antianyagb\u00f3l olyan kev\u00e9s” – jegyezte meg a CERN \u00e9v v\u00e9g\u00e9ig hivatalban l\u00e9v\u0151 vezet\u0151je. Eml\u00e9keztetett arra is, hogy a vil\u00e1gegyetem 95 sz\u00e1zal\u00e9ka m\u00e9g mindig ismeretlen: s\u00f6t\u00e9t anyag \u00e9s s\u00f6t\u00e9t energia alkotja. Az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben rem\u00e9lhet\u0151leg t\u00f6bbet megtudunk a s\u00f6t\u00e9t anyagr\u00f3l – mondta.
\nRolf Heuer kiemelte, hogy nem egyetlen, hanem rengeteg k\u00e9rd\u00e9sre keresik a v\u00e1laszt, az \u00fctk\u00f6z\u00e9sek eredm\u00e9ny\u00e9t az egyes k\u00eds\u00e9rletek m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s ut\u00e1n kutatva elemzik. A f\u0151igazgat\u00f3 szerint az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben kider\u00fclhet p\u00e9ld\u00e1ul az is, hogy vannak-e a t\u00f6bbi r\u00e9szecske t\u00f6meg\u00e9\u00e9rt felel\u0151s Higgs-bozonhoz hasonl\u00f3 r\u00e9szecsk\u00e9k.(MTI)<\/p>\n

http:\/\/run2firstbeam.web.cern.ch\/<\/a><\/p>